3gpking

Hírek, rendezvények

Ur.br.: 3-3/11-2020.

Poštovani članovi Skupštine,

ovim putem Vas obavještavam da na osnovi Vladine Uredbe br. 40/2020. (III. 11.), Zakona br. CXXVIII. 46. § (4) iz 2011. godine te Zakona br. CLXXIX. 153. (1) § iz 2011. godine, predsjednik Hrvatske državne samouprave  će donijeti odluke u dolje navedenim temama/točkama dnevnog reda 30. travnja 2020. godine.

Molim Vas da svoje primjedbe i dopune glede pojedinih točaka dnevnog reda pošaljete najkasnije do 25. travnja 2020. godine na službenu mail adresu Hrvatske državne samouprave (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

 

  1. Izvješće predsjednika o radu između dvaju zasjedanja Skupštine, izvješće o izvršenju odluka kojima je rok istekao, izvješće o odlukama za koje je bio ovlašten predsjednik
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik
  2. Izvješće o djelovanju županijskih udruženja hrvatskih samouprava za 2019. godinu
    Referenti: Voditelji županijskih udruženja
  3. Izvješće o djelovanju unutarnje kontrole za 2019. godinu
    Referent: Krisztián Jeges, kontrolor
  4. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog vrtića, osnovne škole i učeničkog doma Santovo za 2019. godinu
    Referent: Joso Šibalin, ravnatelj
  5. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog vrtića, osnovne škole, gimnazije i učeničkog doma Miroslava Krleže za 2019. godinu
    Referent: Gábor Győrvári, ravnatelj
  6. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Znanstvenog zavoda Hrvata u Mađarskoj za 2019. godinu
    Referent: Stjepan Blažetin, ravnatelj
  7. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog kluba Augusta Šenoe za 2019. godinu
    Referent: Mišo Šarošac, ravnatelj
  8. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Muzeja sakralne umjetnosti Hrvata u Mađarskoj za 2019. godinu
    Referent: dr. Andrija Handler, v.d. ravnatelj
  9. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Kulturno-prosvjetnog centra i odmarališta Hrvata u Mađarskoj za 2019. godinu
    Referent: Gabrijela Kohuth, v.d. ravnateljica
  10. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog kulturno-prosvjetnog zavoda Stipan Blažetin za 2019. godinu
    Referentica: Zorica Proszenyak Matola, ravnateljica
  11. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog kulturnog i sportskog centra Josip Gujaš Džuretin za 2019. godinu
    Referent: Krištof Petrinović, ravnatelj
  12. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Kulturnog centra bačkih Hrvata za 2019. godinu
    Referent: Mladen Filaković, ravnatelj
  13. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog pedagoškog i metodičkog centra za 2019. godinu
    Referent: Žanet Vörös, ravnateljica
  14. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatskog vrtića i osnovne škole Mate Meršić Miloradić za 2019. godinu
    Referent: Edita Horvath-Pauković, ravnateljica
  15. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Ureda Hrvatske državne samouprave za 2019. godinu
    Referent: David Gregeš, zamjenik voditelja ureda; Kristina Kraner, voditeljica ekonomata
  16. Prihvaćanje izvješća o radu i financijskog izvješća Hrvatske državne samouprave, ureda i institucija za 2019. godinu
    Referent: Predsjednik i ravnatelji
  17. Prihvaćanje bilance tvrtke Zavičaj d.o.o. za 2019. godinu
    Referent: Tibor Radić, direktor Zavičaja d.o.o.
  18. Prihvaćanje bilance Pečuškog hrvatskog kazališta n.d.o.o. za 2019. godinu
    Referent: Slaven Vidaković, ravnatelj Pečuškog hrvatskog kazališta
  19. Prihvaćanje bilance Neprofitnog poduzeća „Croatica“ za 2019. godinu
    Referent: Čaba Horvat direktor Croatice
  20. Izvješće i donošenje odluka o prijedlozima Vladine kontrole o djelovanju Hrvatskog vrtića, osnovne škole, gimnazije i učeničkog doma Miroslava Krleže
    Referent: Joso Ostrogonac, predsjednik odbora za odgoj i obrazovanje
  21. Rasprava o prihvaćanju potpora dobivenih od Ureda predsjednika Vlade
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik
  22. Izmjene i dopune Proračuna Hrvatske državne samouprave, ureda i institucija za 2020. godinu
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik
  23. Odluka o pristiglim poundama putem javne nabave za proširenje zgrade Hrvatskog vrtića, osnovne škole, gimnazije i učeničkog doma Miroslave Krleže
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik
  24. Obavijest o kontroli Državnog ureda za reviziju o stanju i djelovanju Pečuškog hrvatskog kazališta
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik
  25. Usvajanje odluke o raspisivanju natječaja za popunu radnog mjesta ravnatelja Znanstvenog zavoda Hrvata u Mađarskoj
    Referent: Ivan Gugan predsjednik
  26. Rasprava o uvjetima davanja socijalne povlastice te o naknadi za topli obrok u odgojno-obrazovnim institucijama u održavanju Hrvatske državne samouprave
    Referent: Ivan Gugan predsjednik
  27. Usvajanje odluke o pokretanju maksimalnog broja grupa u 2020/2021. odgojnoj godini u predškolskim odgojnim institucijama u održavanju Hrvatske državne samouprave
    Referent: Ivan Gugan predsjednik
  28. Usvajanje odluke o pokretanju maksimalnog broja razreda u 2020/2021. školskoj godini u obrazovnim institucijama u održavanju Hrvatske državne samouprave
    Referent: Ivan Gugan predsjednik
  29. Usvajanje odluke o pokretanju maksimalnog broja grupa u 2020/2021. odgojnoj godini u učeničkim domovima u održavanju Hrvatske državne samouprave
    Referent: Ivan Gugan predsjednik
  30. Rasprava o programu usavršavanja pedagoga obrazovnih institucija u održavanju Hrvatske državne samouprave
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik
  31. Razno
    Referent: Ivan Gugan, predsjednik

Dokumenti dnevnnog reda...

U Budimpešti, 17. travnja 2020.

 

S poštovanjem:                                                                                                                    

Ivan Gugan
predsjednik

Dostavljeno:                                                                                                      

-  Članovima Skupštine Hrvatske državne samouprave

-  Voditeljima ustanova i firmi HDS-a

Objavljeno

-  Na web-stranici za hrvatske samouprave, ustanove i civilne udruge

                                

Izaslano i objavljeno: 17. travnja 2020.

Kiküldve, közzétéve: 2020. április 17.

Az utóbbi időszakban a magyarországi horvátságot, s annak horvát etnikai alcsoportját, a bajai (bácskai) bunyevácságot az internet által lehetővé tett véleménynyilvánítási szabadsággal visszaélve több durva, gyűlöletkeltésre is alkalmas támadás érte. E verbális támadások számos, a történelmi tényeket elferdítő, a valóságnak nem megfelelő állítást tartalmaznak a bunyevác népcsoport eredetéről, történelméről és a horvátságon belüli helyzetéről. A közvélemény objektívebb tájékoztatása érdekében az Országos Horvát Önkormányzat szükségét érzi annak, hogy ismertesse álláspontját ebben a kérdésben.

Az Országos Horvát Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a Magyarországon magát bunyevácnak deklaráló polgárok etnikai alcsoportként a hazai horvát nemzetiség elválaszthatatlan részét alkotják. A nemzetiség képviseletében visszautasít minden véleménynyilvánítást, amely szerint az Önkormányzat bármelyik horvát közösség kulturális identitásának megvallását korlátozza, illetve történelmi örökségét megvonja bárkitől.

A tudományos kutatás hiteles források alapján mára egyértelműen tisztázta, hogy a magyarországi bunyevácok őshazája Dalmácia, a Dinári-hegység és a Svilaja közötti vidék Horvátországban, valamint Délnyugat-Bosznia és Nyugat-Hercegovina területén, vagyis nem a Neretva bal parti mellékfolyója, a szállásterületük peremén folyó Buna vidéke, ahogy az 18-19. századi ferences írók művei nyomán elterjedt a bácskai bunyevácság körében.

A bunyevác népesség központi területe egészen Nándorfehérvár elestéig (1521) és a mohácsi csatáig a középkori Horvát Királyság részét képező szárazföldi Dalmácia, a Svilaja és Dinári-hegységek közötti vidék (itt helynevek, köztük hegycsúcs is őrzik a bunyevác népcsoport nevét), illetve Délnyugat-Bosznia és Nyugat-Hercegovina. Innen vándoroltak szét az oszmán hódítások nyomán a 16. században más horvátországi területekre (Lika, Gorski kotar, a Velebit hegység tengermelléki része, Zadar környéke), illetve a 17. század folyamán (1607 és 1687 között) Észak-Bácskába. Ezt az őshaza elméletet a bunyevácok nyelve is igazolja: a što nyelvjárás nyugati ágának újabb hangsúlyozású (tehát nem archaikus), hanem íző változatát beszélik, vagyis a mai horvát sztenderdhez nagyon is közelálló idiómát. A bunyevác nyelvjárás alapszókincse (a legfontosabb törzsszókincs), névadási szokásaik, vallási kultúrájuk szókincse horvát, beszédükbe dalmáciai horvát ča nyelvjárási elemek és olasz jövevényszavak is keveredtek, a többi délszláv népcsoportra is jellemző sok török eredetű szó mellett. Legközelebbi rokonaik ma is Horvátországban, valamint Bosznia-Hercegovina mindmáig horvát többségű területein élnek, akik ugyanazt a nyelvjárást beszélik. És a bácskai bunyevácok vezetéknevei közül is számtalan névnek megvan a horvátországi megfelelője, ami az egykori közvetlen nagycsaládi kapcsolatokat is bizonyítja.

A Bácskába szakadt bunyevác népesség az őshazából hozott kultúrájának számos elemét megőrizte, ami mindmáig összeköti horvátországi testvéreikkel. A tevékenységüket Dalmáciától Bosznián át Budáig kiterjesztő bosnyák ferencesek, később a Szlavóniát egészen 1900-ig magába foglaló Kapisztrán Szent János ferences rendtartomány révén a bácskai bunyevácság a múltban a magas kultúra terén is szoros kapcsolatokat ápolt az eredeti horvát nyelvterületen maradt rokonsággal.  Nem igaz tehát, hogy a bácskai bunyevácság egy izolált, rokonok nélküli népesség lenne.

A dualista korszakban a megyei, helyi hatóságok gyakorlata, vegyes lakosságú területeken – mint amely Észak-Bácska is – az esetek többségében a liberális 1868-as nemzetiségi törvénnyel ellentétben az asszimilációs politikát részesítette előnyben. Az asszimiláció elősegítése érdekében 1867 után megindult a bunyevác népiskolák fokozatos átalakítása magyar tannyelvű oktatási intézményekké.  A lokális etnikai csoporttudattal rendelkező bunyevácok, sokácok, és valamennyi más, hazai, katolikus délszláv népcsoport elszigeteltségét kihasználva a kormányzati politika is asszimilációjukat segítette elő. A magyar hatóságok és történészek is emiatt hangsúlyozták e népesség esetében lokális csoporttudatukat.

Az első világháború után az új délszláv államban először a szerb politika próbálta a bunyevácokat, katolikus szerbnek nevezve, a szerbségbe asszimilálni őket –sikertelenül –, de abban az időben a belgrádi politika sem próbálkozott még, az országban élő többi horvát népcsoporttól elkülönítve, a bunyevácok külön nemzetté alakításával. Ez csak Slobodan Milošević diktatúrája idején vált politikai gyakorlattá.

A korabeli magyarosítási, majd szerbesítési folyamatokkal szemben a bunyevác (és sokác) értelmiség többsége a népcsoport horvátországi gyökereihez kívánt visszatérni. E nézeteket vallotta Ivan Antunović (Antunovics János) kalocsai segédpüspök, a bunyevác-sokác népcsoportot 150 évvel ezelőtt a teljes felmorzsolódástól megmentő nemzeti mozgalom elindítója is. Bár az általa alapított Bunjevačke i šokačke novine című újság az etnikai alcsoportneveket használta, e két csoport történetéről 1882-ben írt művében világosan kifejtette, hogy a bunyevácság a ma is horvátok által lakott területről származik, s a mű 3. fejezetében egyértelműen megvallotta a horvátsághoz való személyes kötődését is: a mohácsi csata után mindenütt, ahol csak letelepedtek a szlávok, bárhol, ahol szerbek voltak, ott nagyobb, vagy kisebb számban voltak bunyevácok és sokácok, vagy ahogyan ma szeretjük magunkat nevezni, horvátok.“ Eleinte ugyan nem minden bunyevác osztotta e nézeteit, de követői közül a fiatal generáció tagjai már 1914 előtt lelkesen elfogadták Antunovics gondolatait és ismételten megerősítették, hogy a bunyevácokat, sokácokat a horvát nemzet részének tekintik. Így cselekedett a magyarországi bunyevác iskolaügyért harcoló Pajo Kujundžić. Ő is meg volt győződve arról, hogy a bunyevácság a horvátság része: ”a tudósok  mindig is úgy gondolták, hogy a bunyevácok a ’dalmát, vagy illír’ nemzet fiai, vagyis horvátok”.

A bácskai bunyevácok legfontosabb orgánuma, a Neven című hetilap főszerkesztője Šandor Rajčić 1913-ban vezércikkében kinyilvánította, hogy a „bunyevácok és sokácok a horvát nemzet egyik ágát képezik és nyelvünk tisztán horvát”.

Az új délszláv államban a bunyevácok túlnyomó többsége a horvát nemzeti gondolat hívévé szegődött. Ezt nem csupán vezető politikusaik, egyházi személyiségeik és értelmiségük képviselőinek nyilatkozataiból, írásaiból tudjuk, hanem tömegesen bebizonyították a Horvát Parasztpártra leadott szavazataikkal, valamint a nevükben is a horvátságot képviselő egyesületekhez való csatlakozásukkal, tömegrendezvényeiken történő aktív részvételükkel. Erről számtalan hiteles levéltári forrás tanúskodik. Sőt magyar személy, Íjjas József (később kalocsai érsek, a második világháború alatt bácskai apostoli adminisztrátor) egy jelentése is azt erősíti meg, hogy Bácska 1941 előtt Jugoszláviához tartozó részén a bunyevácok többsége horvátnak érzi magát és csak a szerbekhez erősebben kötődő kis részük nem osztja e nézeteket. Vagyis köszönő viszonyban sincs a valósággal, hogy az új kommunista jugoszláv államhatalom 1945-ben kiadott rendelete kényszerítette volna a bunyevácokat a horvátságba. Arról nem is beszélve, hogy a Vajdaságban 1945-ben megalakult horvát kulturális intézmények nevéből az 1950-es években törölték a horvát nevet, az ekkor megalapított horvát tannyelvű iskolákat is szerb tannyelvűvé alakították.

A hivatalos politika Magyaroszágon a két világháború között is a hazai horvát népcsoportok különállóságát támogatta. A második világháború után sem kedvezett annak a magyarországi helyzet, hogy a bunyevácság visszataláljon horvát gyökereihez és anyanemzetére támaszkodva ellenálljon a modern korban egyre erősödő asszimilációs nyomásnak. Mert ekkor a legtöbb magyarországi horvát településen is az egységes délszláv tudatot és a szerb nyelvi változatot erőltették az egységes délszláv politikai szervezeten keresztül. E téren csak az 1971. évi horvát nemzeti mozgalom kapcsán történt némi pozitív elmozdulás, és csak a demokratikus változások bekövetkeztével, 1990 után, Horvátország függetlenné válása nyomán erősödhetett meg a magyarországi horvát közösség.

A 19. század végétől 1990-ig tartó időszakban a magyaroszági bunyevácság jelentős része nyelvében és kultúrájában asszimilálódott, a többségi magyar nemzet részévé vált. Azok őrizték meg őseik nyelvét és nyelvéhez kötődő gazdag kultúráját, akik Antunovics püspök nyomán magukat horvátnak nevezik. A hazai bunyevácság és sokácság 1918-tól napjainkig tartó korszakának kiemelkedő szellemi képviselői, a kulturális-tudományos élet ősei nyelvét megőrző nagyjai, a költő és író Jelity Mihály, a magyarországi horvátság múltjának jeles kutatója, Mándity Zsivko, a drámaíró és színjátszókört szervező Karagity Antal, az Erkel-díjas koreográfus, Kricskovics Antal, vagy a pécsi Horvát Színházat megalapító Vidákovics Antal mind horvátnak vallották magukat. Mindannyian nagyon sokat tettek saját népcsoportjuk kultúrájának megőrzéséért és egyben azért, hogy a magyar közvélemény megismerhesse a bunyevác kulturális örökséget, és mindnyájan meggyőződéssel vallották, hogy ez az örökség az egyetemes horvát kultúra szerves részét alkotja.

A bunyevác közösség leválaszthatatlan részét képez a magyarországi horvát nemzetiségi közösségnek, amit két alkalommal is deklarált a Magyar Országgyűlés. A legfelsőbb népképviseleti és törvényalkotási szerv a Magyar Tudományos Akadémia véleményének figyelembe vételével, a horvátsággal való történelmi, kulturális, nyelvi, valamint identitási azonosságok miatt megalapozottan és törvényesen nem támogatta az etnikai alcsoport önálló nemzetiségként való megnevezését.

Kapcsolat

Országos Horvát Önkormányzat
1089 Budapest, Bíró Lajos utca 24.
telefon:
+36-1/ 303-6093; +36-1/ 303-6094; +36-1/ 219-0827
önkormányzat e-mail címe:
önkormányzat: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. / Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
önkormányzat elnöke: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. / Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.;
hivatal e-mail címe:
hivatal: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát./ Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Kiemelt partnereink

HRVATSKI GLASNIK

MHTI

 RADIO CROATICA

 HMI

SHM

A LAP TETEJÉRE