|
III. A KÖLTSÉGVETÉS ŰRLAPJAINAK RÉSZLETES KITÖLTÉSE
02. űrlap: SZEMÉLYI JUTTATÁSOK ÉS A MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE
A személyi juttatások előirányzata három élesen elkülönülő részből áll:
a rendszeres személyi juttatásokból, amelybe a teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatottak csoportjára vonatkozóan törvényekben, s más jogszabályokban meghatározott alapilletmények, kötelező pótlékok, azok az egyéb juttatások tartoznak, melyek havonta, évente rendszeresen ismétlődve kerülnek kifizetésre. Ide tartozik a közcélú munkát végzők részére kifizetett személyi juttatás elszámolása; a felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére a munkavégzés alóli tényleges felmentés napjáig kifizetett személyi juttatás elszámolása is;
a nem rendszeres személyi juttatásokból, amelybe az egyes foglalkoztatással összefüggő törvényekben, azok végrehajtására kiadott kormányrendeletekben, egyéb jogszabályokban, kollektív szerződésekben szereplő juttatások, költségtérítések, hozzájárulások tartoznak, amelyek kötelezőek, vagy nem kötelezőek, de lehetőség van a kifizetésükre és/vagy eseti, egyedi, alkalmanként megjelenő fizetési kötelezettségként jelentkeznek;
a külső személyi juttatásokból, amelybe az adott intézménnyel alkalmazotti viszonyban nem állók részére kifizetendő juttatások előirányzatai és elszámolásai, a saját munkavállalónak munkakörén kívül a munkáltatónak végzett tevékenységért (fizikai, alkalmi és egyéb munkáért) fizetett juttatás, valamint a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegei tartoznak.
01. sor: Alapilletmények
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni
a köztisztviselők alapilletményét a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap és a köztisztviselők jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerint a besorolási osztály, a fizetési fokozat figyelembevételével. A főtisztviselők, illetve a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők alapilletményét a Ktv. előírásai alapján kell tervezni.
Itt kell feltüntetni azoknak a köztisztviselőknek az alapilletményét is, akiknek az illetménye a megadott határok között (+30 %, -20 %) eltér a jogszabályban szereplő mértéktől vagy még személyi fizetésben részesülnek, valamint a munkavégzésre kötelezett tartalékállományban lévők alapilletményét.
A köztisztviselői illetményalap mértéke 2007. évben 36 800 forint;
a közalkalmazottak illetményét a közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban Kjt.) meghatározott „tízosztályos”, valamint a felsőoktatói, kutatói illetménytábla figyelembevételével. A garantált illetményt meghaladó illetményt is ezen a soron kell tervezni;
a bírák, az ügyészek, az igazságügyi és az ügyészségi alkalmazottak illetményét az éves költségvetési törvényben meghatározott illetményalap figyelembevételével a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény előírásai szerinti fizetési fokozat és kategóriák alapulvételével. Az e törvények hatálya alá tartozók illetményalapja 2007. évben 339 000 forint;
az ösztöndíjas foglalkoztatottak – pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján kerülnek alkalmazásra – a foglalkoztatási jogviszonyukra tekintettel megillető díjat,
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozó szervezetek hivatásos és szerződéses állománya alapilletményét - amely alatt a beosztási és a rendfokozati illetményt (honvédelmi pótlékot) kell érteni. A tervezés és elszámolás során a költségvetési törvényben meghatározott illetményalapot (2007. évben 36.800 forint), valamint a besorolási osztályt, a besorolási kategóriákat, a fizetési fokozatot és a tényleges rendfokozatot kell figyelembe venni. Itt kell elszámolni a rendelkezési állományban lévő hivatásos állomány alapilletményét is;
a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak személyi alapbérét, ideértve a közcélú munkát végzők személyi juttatását is;
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján fizetendő összegeket,
a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint folyósítandó tizenharmadik havi illetményt, illetve az ezzel jellegében azonos juttatást is. Az egyhavi külön juttatást az illetmény összetételének megfelelő sorokon kell szerepeltetni (pl. illetménykiegészítés).
A felmentési idejét töltő foglalkoztatott részére a munkavégzés alóli tényleges felmentés napjáig kifizetett alapilletmény számolható el ezen a soron, illetve az alábbi, illetményelemeket tartalmazó megfelelő sorokon.
02. sor: Illetménykiegészítések
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a Ktv., a Kjt. a Hszt., a Hjt., az Állami Számvevőszékről, továbbá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvények alapján foglalkoztatottakat megillető illetménykiegészítés összegét.
03. sor: Nyelvpótlék
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint folyósítandó idegennyelv-tudási pótlékot.
04. sor: Egyéb kötelező illetménypótlékok
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint kötelezően folyósítandó illetménypótlékokat (pl. főtisztviselői illetménypótlék, vezetői-, címpótlék, osztályfőnöki, diák-önkormányzati, gyógypedagógiai pótlék).
05. sor: Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások
A közalkalmazottak részére a Kjt-ben kapott felhatalmazás szerint külön jogszabályokban szabályozott egyéb, feltételtől függő, adható pótlékokat kell itt megtervezni és elszámolni (pl. felzárkóztatási, kollégiumi, összevont osztályban oktatók pótlékai, közművelődési, közgyűjteményi dolgozók pótléka).
Itt kell továbbá tervezni és elszámolni mindazon pótlékokat, amelyek jogszabály által, vagy a jogi irányítás egyéb eszközeivel szabályozottan illetik meg a költségvetési szerveknél foglalkoztatott dolgozókat
06. sor: Egyéb juttatás
E soron kell tervezni és elszámolni
az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal második havi külön juttatását,
a Ktv. hatálya alá tartozó munkavállalóknak kifizetett céljuttatást,
az Országgyűlés fejezetnél a képviselők járandóságait az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről, valamint az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló törvények alapján,
a Széchenyi István Ösztöndíjat, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíjat.
07. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása összesen
A sor a 01. - 06. sorok összegzésére szolgál.
08. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak rendszeres személyi juttatása
Részmunkaidőben foglalkoztatottnak az a dolgozó minősül, akinek a kötelező munkaideje a munkavállaló és a munkáltató közötti megállapodás (munkaszerződés) szerint nem éri el a munkakörre egyébként előírt munkarend szerinti kötelező (heti, havi, évi) teljes munkaidőt. (Idetartoznak a gyermekgondozási segély igénybevétele mellett munkát vállalók is.)
E soron kell tervezni és elszámolni összesítve a részmunkaidőben foglalkoztatottak - a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval azonos jogcímeket tartalmazó - rendszeres személyi juttatásait. Tervezéskor és elszámoláskor a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál ismertetett szabályok szerint kell eljárni.
Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók rendszeres személyi juttatását (a prémium évek programban részvevők részére fizetendő összegeket az Állományba nem tartozók juttatásai között kell elszámolni).
09. sor: Rendszeres személyi juttatások
A sor a 07.+08. sorok összege.
10. sor: Jutalom (normatív)
Ezen a soron kell megtervezni az Ámr. 58. §-ának (5) bekezdése alapján adható jutalom előirányzatát, melynek mértéke a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a lehet. E rendelkezés nem vonatkozik az adó-, illeték- és vámügyi, továbbá munkabiztonsági és munkaügyi feladatokat ellátó szervekre, illetve helyi önkormányzati költségvetési szervek esetében az e feladatokat ellátókra, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére.
Az Ámr. értelmében a személyi juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. Ezen átmeneti és tartós megtakarítás, valamint a személyi juttatásokra felhasználható többletbevétel terhére difizetés az említett 8 %-os mértéken felül a rendszeres személyi juttatási előirányzat további 10 %-os mértékéig terjedhet.
E – 8 + 10%-os – mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom, melyet nem ezen, hanem a 11. soron kell elszámolni.
11. sor: Jutalom (teljesítményhez kötött)
Ezen a soron előirányzat nem tervezhető. Módosított előirányzat, illetve teljesítés az Ámr.-ben foglaltak, valamint a 10. sornál leírtak figyelembevételével képezhető, illetve számolható el. Kifizetés csak teljesítményhez kötötten történhet.
12. sor: Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat
Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a jogszabályokban meghatározott készenléti és ügyeleti díj összegét, a helyettesítés, illetve helyettesítésre szóló megbízás címen, az ennek alapján folyósítandó juttatásokat, valamint a műszakpótlékot a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. Továbbá a foglalkoztatottaknak jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben kifizethető túlóradíjakat, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagját a túlszolgálatért megillető díjazás összegét lehet a soron tervezni és elszámolni.
A köztisztviselőkre vonatkozóan adatot a sor csak helyettesítés, illetve helyettesítésre szóló megbízás címen tartalmazhat, mivel a Ktv. szerint készenlét, ügyelet, túlmunka esetén díjazás nem jár, csak szabadidő. Amennyiben a szabadidő a tárgyévben nem adható ki, szabadidő megváltás illeti meg a köztisztviselőt, amelynek kiadását a 13. soron kell elszámolni.
13. sor: Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások
Ezen a soron kizárólag olyan juttatások számolhatók el, amelyeket az előző jogcímek nem tartalmaznak, ugyanakkor keresetbe számító juttatásnak minősülnek.
Itt kell tervezni és elszámolni pl.:
a munkából való távollét idejére jogszabályban meghatározott esetekben fizetendő díj és az egyébként a munkavállalónak járó illetmény különbözetét,
a köztisztviselőknek fizetendő szabadidő megváltás összegét,
a külképviseleteknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetbe tartozó speciális juttatásait,
a pedagógusok 1998. szeptember 1-jétől bevezetett minőségi kereset-kiegészítésével összefüggő kiadást is.
Itt kell elszámolni (tervezésére ld. 17. sor):
a közalkalmazottaknak jogszabály szerint fizetett kereset-kiegészítés összegét.
14. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai összesen
A sor a 10.-13. sorok összege.
15. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásai
A soron a részmunkaidőben foglalkoztatottak összes munkavégzéséhez kapcsolódó juttatásait kell kimutatni. A nem teljes munkaidőben (határozatlan vagy határozott időre, illetve időszakosan) foglalkoztatottak ezen juttatásai megegyeznek a teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkavégzéshez kapcsolódó juttatásaival. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók munkavégzéshez kapcsolódó juttatásait is.
16. sor: Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások
A sor a 14.-15. sorok összegzésére szolgál.
A 01.-16. sorok (a rendszeres személyi juttatások és a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások) együttesen a kereset statisztikai fogalmát fedik le a teljes- és részmunkaidős munkavállalók esetében.
17. sor: Kereset-kiegészítés fedezete
E soron kell megtervezni az Áht. 93/A. §-a alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 77. §-ának (1) bekezdése szerinti kereset-kiegészítés fedezetét. A fedezet mértéke 2007. évben a keresetbe tartozó személyi juttatások előző évi eredeti, az év közbeni szerkezeti változások összegével korrigált előirányzatának 2%-a. Az előirányzat kereset-kiegészítésre fel nem használt részét a keresetbe tartozó juttatások emelésére kell fordítani.
A soron teljesítés nem szerepelhet, az előirányzatot keresetbe tartozó juttatásként, elsősorban kereset-kiegészítésként kell elszámolni.
E rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (10)-(12) bekezdésében szabályozott esetekre, továbbá az állami felsőoktatási intézményekre, valamint a központi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre.
18. sor: Végkielégítés
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott esetekben és mértékben fizetendő végkielégítés összegét kell itt tervezni és elszámolni.
19. sor: Jubileumi jutalom
A soron a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére a jogszabályokban meghatározott feltételekkel és mértékben fizetendő jubileumi jutalom és a munkaviszony elismerésére szolgáló jutalmak (pl. a hűségjutalom jogcímen fizetendő jutalom) összegét kell tervezni és elszámolni.
20. sor: Napidíj
Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottat belföldi és külföldi kiküldetés idején megillető napidíj összegét. A kiküldetéssel kapcsolatos egyéb kiadásokat nem itt, hanem a dologi kiadások között kell tervezni és elszámolni.
21. sor: Biztosítási díjak
Itt kell megtervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatottak javára
a munkáltató által kötött (és fizetett) különböző típusú biztosítások díjait
(pl. veszélyes munkakört ellátók részére kötött biztosításért fizetett díjakat);
az önkéntes kölcsönös biztosító pénztáraknak - a munkavállalók részére - átutalt munkáltatói hozzájárulás, adomány összegét;
a magánnyugdíj rendszer keretében a munkavállaló magánnyugdíj tagdíjának kiegészítését, továbbá;
a munkavállaló gépkocsija után fizetett kötelező felelősségbiztosítás átvállalt összegét.
22. sor: Egyéb sajátos juttatások
Itt kell tervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak a munkáltató részéről jogszabályi előírás alapján, illetve egyéb, általa meghatározott esetekben fizetendő juttatásokat. Pl.:
a tartós külföldi szolgálatot teljesítő munkavállalók részére jogszabály alapján járó és nem illetményként fizetett összegek forint ellenértéket,
a munkáltatót üzemi baleset vagy más ok miatt terhelő kártérítési kötelezettséget, s az ezzel összefüggő munkáltató által fizetett eseti közlekedési költségtérítést,
a munkavállalót betegsége idejére megillető juttatását (eredeti előirányzatot nem lehet tervezni),
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak egészségügyi szabadságára eső távolléti díjat és a táppénz különbözetet - figyelembe véve az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral fennálló megállapodást -,
a Munka Törvénykönyvében szereplő feltételek fennállása esetén, valamint más jogszabály, vagy a munkáltató által meghatározott egyéb feltétel alapján a munkavállaló továbbtanulása esetén adható munkáltatói támogatást és költségtérítéseket,
a köztisztviselők közigazgatási szak- és alapvizsgáival összefüggő valamennyi kiadását,
a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés, ezen belül a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzést folytató pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget.
23. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak sajátos juttatásai
A sor a 18.-22. sorok összegzésére szolgál.
24. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak sajátos juttatásai
Itt kell megtervezni és elszámolni összesítve a részmunkaidőben foglalkoztatottaknak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval megegyező sajátos juttatásait. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók sajátos juttatásait is.
25. sor: Foglalkoztatottak sajátos juttatásai
A sor a 23.-24. összegzésére szolgál (keresetbe nem tartozó juttatások).
26. sor: Ruházati költségtérítés, hozzájárulás
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a munkáltatók által a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóik részére pénzben fizetett, vagy természetben juttatott ruházati költségtérítéseket és hozzájárulásokat. A költségtérítéseket az általános forgalmi adó összegével növelt összegben kell figyelembe venni. A fegyveres szervek esetében e soron csak a készpénzben kifizetett ruházati költségtérítést kell szerepeltetni.
A szakmai tevékenységhez (pl. talár) kapcsolódó munka- és formaruha, védőruha beszerzésének kiadásait a dologi kiadások között kell tervezni és elszámolni.
27. sor: Üdülési hozzájárulás
Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a munkáltató által a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknak fizetett üdülési hozzájárulást, illetve a munkáltató által a munkavállaló részére a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól vásárolt üdülési csekket.
28. sor: Közlekedési költségtérítés
A teljes munkaidőben foglalkoztatott részére a munkába járással kapcsolatos személygépkocsi használat és más utazási költségtérítés, továbbá a munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet előirányzatai tervezhetők és számolhatók el ezen a soron. A költségtérítéseket az általános forgalmi adó összegével növelt összegben kell figyelembe venni.
29. sor: Étkezési hozzájárulás
A sor jogszabályban, illetve a kollektív szerződésben meghatározott, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére az étkezéshez készpénzben, vagy étkezési utalványban nyújtott munkáltatói hozzájárulást tartalmazza. Készpénzben történő hozzájárulásnak kell tekinteni a munkáltató által az önköltség és a térítési díj közötti különbözet összegét is.
30. sor: Egyéb költségtérítés és hozzájárulás
Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni az állományba tartozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére fizetendő, az előzőekben nem nevesített költségtérítéseket és hozzájárulásokat, illetve a munkavállaló számára legfeljebb évi három alkalommal adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott csekély értékű ajándékkal kapcsolatos kifizetések összegét. Továbbá itt kell elszámolni a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveghez nyújtott költségtérítést, a pedagógusok részére szakirodalom vásárlására adott hozzájárulást, otthoni internet használatának támogatását, valamint a munkavállaló kulturális rendezvényeken való részvételének költségtérítését is. A Cafetéria rendszert alkalmazó költségvetési szervek ezen a soron számolhatják el mindazon juttatások összegét, amelyek önálló soron nem jelennek meg az űrlapon.
31. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései összesen
A soron a 26.-30. sorok összegét kell szerepeltetni.
32. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó költségtérítései
Itt kell megtervezni és elszámolni összesítve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére fizetett, a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval megegyező személyhez kapcsolódó juttatásokat. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók személyhez kapcsolódó költségtérítéseit is.
33. sor: Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások összesen
A sor a 31.-32. sor összegzésére szolgál.
34. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak szociális jellegű juttatásai
Ezen a soron lehet tervezni és elszámolni a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére kifizetett szociális jellegű juttatásokat (pl.: albérleti díj hozzájárulás, szociális támogatás, iskolakezdéshez adott munkáltatói támogatás, szociális segély, visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott családalapítási támogatás, letelepedési segély)
35. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak szociális jellegű juttatásai
A soron a részmunkaidőben foglalkoztatottakat megillető, a 33. soron tervezett és elszámolt juttatásokkal analóg kifizetéseket kell kimutatni. Továbbá ezen a soron kell kimutatni a különleges foglalkoztatási jogviszonyban résztvevő munkavállalók szociális jellegű juttatásait is.
36. sor: Szociális jellegű juttatások
A sor a 34.-35. sorok összegzésére szolgál.
37. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai
Itt kell tervezni és elszámolni
a saját munkavállalónak a munkaköre ellátásához kapcsolódó tiszteletdíjat, szerzői díjat (alkotói díjat), honoráriumot, valamint az újítási és találmányi díjat, beleértve a nemesítési, fajtafenntartói jutalékot is;
az előbbiekben nem nevesített, de a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére fizetendő - keresetbe nem tartozó - nem rendszeres személyi juttatásokat (pl.: a pályakezdők támogatása, a különélő dolgozót megillető különélési díj);
a fegyveres szervek esetében valamennyi, az előbbiekben nevesítetten nem említett miniszteri, illetve belső szabályozás alapján folyósított juttatásokat (pl.: költözködési átalány).
38. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai
A sor a részmunkaidőben foglalkoztatottakat megillető, a 37. soron kimutatott juttatásokkal analóg kifizetések tervezésére és elszámolására szolgál.
39. sor: Különféle nem rendszeres személyi juttatások összesen
A sor a 37.-38. sorok összegzésére szolgál.
40. sor: Teljes munkaidőben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai
A soron a 14.+23.+31.+34.+37. sorok adatait kell összesíteni.
41. sor: Részmunkaidőben foglalkoztatottak nem rendszeres juttatásai
A soron a 15.+24.+32.+35.+38. sorok adatait kell összesíteni.
42. sor: Nem rendszeres személyi juttatások
A sor a 17. és 40.-41. sorok összegzésére szolgál.
43. sor: Állományba nem tartozók juttatásai
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni
a saját dolgozónak nem a munkaköréhez tartozó munkavégzése keretében végzett tevékenységéért fizetett díjazást (megbízási díj, fizikai munkáért járó díjazás),
a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében nem saját dolgozónak fizetett megbízási díjat, az ítélkezésben közreműködők (pl.: kirendelt védő, szakértő) díját, a tiszteletdíjat (pl.: népi ülnök), szerzői díjat, honoráriumot, újítási és találmányi díjat, beleértve a nemesítési, fajtafenntartási jutalékot is,
a főállásuk szerint más munkáltatóval munkaviszonyban álló, de a főállásuk mellett az adott intézménynél további munkaviszonyt létesítettek részére történő kifizetéseket,
a Szent-Györgyi Albert Ösztöndíjat, a Bolyai Ösztöndíjat,
közigazgatásban foglalkoztatott ösztöndíjas részére kifizetett foglalkoztatási ösztöndíjat,
az egyéb, nem a rendszeres személyi juttatások körébe tartozó ösztöndíjakat,
az alkalmi munka keretében fizikai munkavállalók (külső munkavállaló) részére fizetett juttatásokat,
a munkaviszonyban nem állók részére fizetett költségtérítéseket (pl. ítélkezésben közreműködők), valamint mindazon juttatásokat, amelyek nem sorolhatók be az előbbi jogcímekbe. Itt kell kimutatni a munkaterápiában résztvevő betegek díjazását, a nevelőszülőkhöz kihelyezett gyermeket ellátók és azokkal foglalkozók díját a házi szociális gondozók díját, a jogsegélyszolgálat, a lelkisegély szolgálat díját, a diákok, hallgatók demonstrátori díját, a társadalombiztosítás és állami szociálpolitikai ellátásokból elkülönülten szabályozott pénzbeli juttatásokat (folyósított nyugdíjak, járadékok, segélyek és támogatások),
helyi önkormányzati képviselők kereset megtérítését,
az önkormányzati képviselők azon juttatásait, amelyet a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény ír elő,
a társadalmi megbízatású polgármesterek, alpolgármesterek díjazását,
a felmentési idejét töltő munkavállaló részére a munka alóli tényleges felmentés napját követően a felmentési idő végéig kifizetett személyi juttatás összegét,
az alkalmi munkavállalók közterheinek megfizetése céljából vásárolt közteherjegy összegét,
a prémiumévek programban résztvevők valamennyi személyi juttatások körébe tartozó juttatását.
Megbízási díj kifizetésére csak a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján kerülhet sor.
44. sor: Tartalékos állományúak juttatásai
A soron kell szerepeltetni a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítők részére fizetett rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokat (pl.: illetmény, pótlékok, rendelkezésre állási díj, jutalom).
45. sor: Katonai és rendvédelmi tanintézeti hallgatók juttatásai
Itt kell kimutatni a katonai és rendvédelmi tanintézeteknél tisztképzésben és tiszthelyettes képzésben részesülők illetményét (alapilletmény és pótlékok), valamint az egyéb nem rendszeres kifizetéseket és jutalmakat.
46. sor: Sorkatonai szolgálatot teljesítők juttatásai
Ezen a soron nem szerepelhet adat.
47. sor: Egyéb sajátos juttatások
Itt kell számításba venni a honvéd kollégiumok, gimnáziumok és szakközépiskolák növendékeinek, valamint a rendészeti szakközépiskolák hallgatói állományának pénzbeni juttatását, az egyéb, nem a fegyveres erők és rendvédelmi szervek állományába tartozók részére folyósított személyi juttatásokat, eseti kifizetéseket, jutalmakat, továbbá a fogvatartottak díjazását és egyéb költségtérítését (pl.: közlekedési költség).
48. sor: Fegyveres erők, testületi és rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai
A sor a 44.-47. sorok összegzésére szolgál.
49. sor: Külső személyi juttatások
A sor a 43.+48. sorok összegzésére szolgál.
50. sor: Személyi juttatások összesen
A sor a 09.+42.+49. sorok összegzésére szolgál.
51. sor: Társadalombiztosítási járulék
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szervek által a foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után - a kötelező társadalombiztosítási rendszerbe - fizetett egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot. Itt kell megtervezni és elszámolni a Start-kártyával rendelkezők után fizetett kedvezményes (15%-os, 25%-os) járulékfizetési kötelezettséget is.
52. sor: Munkaadói járulék
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a munkaadói járulékot, melynek mértéke 3 %. /A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. §-ának (1) bekezdése./ A befizetés a Munkaerőpiaci Alapba történik.
53. sor: Egészségügyi hozzájárulás
Itt kell tervezni és elszámolni az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény szerinti kötelezettség összegét (a reprezentáció után fizetendőt is).
54. sor: Táppénz hozzájárulás
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv által alkalmazott, foglalkoztatott részére a biztosított keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmadát képező táppénz hozzájárulást.
55. sor: Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre
Ezen a soron kell előirányozni és elszámolni a költségvetési szerv által alkalmazottak, foglalkoztatottak után az államháztartáson kívüli egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerek keretében nyújtott ellátásokra fizetett járulékot pl.: magán nyugdíjpénztáraknak fizetett járulékot.
56. sor: Munkaadókat terhelő egyéb járulékok
Itt kell megtervezni és elszámolni a költségvetési szervek nem foglalkoztatói, hanem kifizetőhelyi minőségben történő, különböző - jövedelempótlási jelleggel megállapított - társadalom- és szociálpolitikai ellátások folyósítása után a pénzbeni ellátásban részesítettek kötelező társadalombiztosítási rendszerű jogviszonyának keletkeztetése és fenntartása érdekében fizetendő járulékot. Ide tartoznak a Munkaerőpiaci Alapból folyósított munkaerőpiaci pénzbeli ellátások (járadékok, végkielégítés, stb.) után fizetendő társadalombiztosítási kötelezettségek (járulékok, hozzájárulások).
Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a START-kártyával rendelkezők utáni járulékfizetési kötelezettségeket is.
57. sor: Munkaadókat terhelő járulékok
A 51-56. sorok összegzését tartalmazza.
03. űrlap: DOLOGI KIADÁSOK ÉS EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS TELJESÍTÉSE
Dologi kiadások
A dologi kiadásokat 7 csoportba kell sorolni és e csoportosításnak megfelelően kell az előirányzatokat tervezni, illetve a kiadásokat elszámolni:
1) Készletbeszerzés
2) Kommunikációs szolgáltatások
3) Szolgáltatási kiadások
4) Vásárolt közszolgáltatások
5) Általános forgalmi adó
6) Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások
7) Egyéb dologi kiadások
01. sor: Élelmiszer beszerzés
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a saját konyhát üzemeltető költségvetési szerveknél az élelmiszerek, élelmezési nyersanyagok beszerzésének kiadásainak teljes összegét, függetlenül attól, hogy az étkezést ellátottak, saját alkalmazottak vagy más szerv ellátottai, alkalmazottai veszik igénybe.
02. sor: Gyógyszerbeszerzés
Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a gyári előállítású és magisztrális gyógyszerek, gyógyszerjellegű anyagok (készítmények), tápszerek, vér- és vérkészítmények, valamint a gyógyászati diagnosztikai segédanyagok vásárlásának kiadásait.
03. sor: Vegyszerbeszerzés
Ezen a soron kell megtervezni és elszámolni a gyógyszer alapanyagként használt vegyszerek, valamint a gyógyászati és nem gyógyászati (szakmai, termelési, oktatási, kutatási) felhasználású vegyszerek vásárlásának kiadásait.
04. sor: Irodaszer, nyomtatvány beszerzése
Ezen a soron kell tervezni minden intézményüzemeltetési, -fenntartási, valamint a szakmai feladat ellátásához szükséges
irodai papír (írógéppapír, céges levélpapír, boríték, sokszorosítás, fénymásolás papírigénye stb.) kiadásait, beleértve a nyomdai papírt, a számítástechnikai feldolgozásokhoz használt leporellót is;
nyomtatványok (APEH jelentés, szervezeten belüli információ-áramláshoz szükséges belső nyomtatványok, stb.) kiadásait, ideértve a számítástechnikai feldolgozásnál alkalmazott előnyomott papírt is;
minden, irodai célokat szolgáló anyag, készlet (irattartók, tűzőgépek, irodai kapcsok, naptárak, ceruzák, tollak, radírok, ragasztók, lyukasztógépek, stb.) kiadásait;
a sokszorosítási feladatokkal összefüggő anyagok (festék, festékpatron, stb.) beszerzésével kapcsolatos kiadásokat.
05. sor: Könyv beszerzése
A sor a költségvetési szerv által általánosan használt, a tevékenységét segítő hagyományos (papír alapú) könyvek beszerzési kiadásainak előirányzására és elszámolására szolgál.
Itt kell tervezni és elszámolni az intézményen belül működő, a szervezeti egységeket kiszolgáló könyvtárak hagyományos (papír alapú) könyv beszerzéseit.
06. sor: Folyóirat beszerzése
A sor a költségvetési szerv által általánosan használt, a tevékenységét segítő, hagyományos (papír alapú) eszközök (közlönyök, jogi információk, szabványok, stb.) beszerzési, előfizetési kiadásainak előirányzására és elszámolására szolgál.
Itt kell tervezni és elszámolni a hagyományos (papír alapú), napi, rendszeres tájékoztatás eszközeire fordított kiadásokat (pl.: napilap, folyóirat).
07. sor: Egyéb információhordozó beszerzése
A sor a költségvetési szerv által általánosan használt, a tevékenységét segítő elektronikus eszközök, floppy lemezek, CD-k (könyvek, közlönyök, jogi információk, szabványok, stb.) beszerzési, előfizetési kiadásainak előirányzására és elszámolására szolgál.
Itt kell tervezni és elszámolni az intézményen belül működő, a szervezeti egységeket kiszolgáló könyvtárak elektronikus könyv és egyéb információhordozó beszerzéseit, valamint a napi, rendszeres tájékoztatás elektronikus eszközeire fordított kiadásokat (pl.: napilap, folyóirat).
08. sor: Tüzelőanyagok beszerzése
A szilárd tüzelőanyagok (szén, koksz, brikett, fa, stb.), a folyékony energiahordozók (fűtőolaj), valamint gáznemű energiaanyagok (pl. PB gáz) vásárlásának előirányzata és teljesítése jelenik meg a soron.
09. sor: Hajtó- és kenőanyagok beszerzése
E soron kell előirányozni és elszámolni a járművekhez vásárolt hajtó- és kenőanyagok (pl.: benzin, gázolaj, gáz, kenőolaj, motorolaj, gépzsír és egyéb hűtő-, kenőfolyadékok) vásárlását, beleértve a készpénzes üzemanyag-vásárlást is.
10. sor: Szakmai anyagok beszerzése
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni - az előző sorokba nem tartozó - szakmai feladatok ellátásához szükséges anyagok beszerzését.
11. sor: Kis értékű tárgyi eszköz, szellemi termékek beszerzése
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni - az előző sorokba nem tartozó - a feladatok ellátásához szükséges kisértékű (100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti) - nem felhalmozási körbe tartozó - tárgyi eszközök, szellemi termékek beszerzését.
12. sor: Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha
Itt kell megtervezni és elszámolni az intézményi ellátottak ruházata beszerzésének kiadásait, valamint a ruházati költségtérítésnél nem szerepeltethető munka- és védőruha beszerzési kiadásait is.
13. sor: Egyéb anyagbeszerzés
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mindazon anyagbeszerzések kiadásait, amelyek nem sorolhatók be az előbbi kiadási jogcímekbe (pl.: karbantartási anyagok, tisztítószerek beszerzését).
14. sor: Készletbeszerzés
A 01-13. sorok összegzését tartalmazza.
15. sor: Nem adatátviteli célú távközlési díjak
Itt kell megtervezni, illetve elszámolni a nem számítógépek között megvalósuló, nem adatátviteli célú távközlési díjakat (telefon, telefax, telex, mobil, stb.). Itt kell elszámolni a mobil telefonokhoz vásárolt, meghatározott díj, illetve időhatárig használható kártyák ellenértékét is.
16. sor: Adatátviteli célú távközlési díjak
Itt kell szerepeltetni a számítógépek között megvalósuló adatátviteli célú távközlési kapcsolatok díjait. Ilyen lehet a kapcsolt, illetve bérelt vonalak díja, a műholdas adatátvitel, stb.
17. sor: Egyéb kommunikációs szolgáltatások
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a számítógépes oktatás, továbbképzés térítendő szolgáltatási díjait, a szerződés szerint végeztetett számítástechnikai szolgáltatások díjait (adatbázis, adatrögzítés, adatfeldolgozás és minden olyan szolgáltatás, amely a számítástechnikai rendszer működtetésével összefüggésben felmerül), valamint az ezekhez kapcsolódó, szerződés szerint végeztetett külső szolgáltatások díjait.
A sor tartalmazza továbbá - a jogszabályi előírások figyelembevételével tervezhető - műsorvételi, műsorközlési jogdíjak előirányzatait és teljesítését.
18. sor: Kommunikációs szolgáltatások
A 15-17. sorok összegzésére szolgál.
19. sor: Vásárolt élelmezés
A sor a melegítő konyhával rendelkező, vagy dolgozói étkeztetéséről más módon (pl.: helyiségeinek vendéglátó vállalat részére történő bérbeadása, más költségvetési vagy gazdálkodó szervnél való elhelyezéssel) gondoskodó költségvetési szervnél a kész- és félkész ételek, továbbá a - jogszabályban előírt, természetben nyújtott - védőételek, -italok beszerzése, vásárlása kiadásainak tervezésére és elszámolására szolgál.
20. sor: Bérleti és lízing díjak
Itt kell tervezni a költségvetési szerv által bérelt épületek, építmények, helyiségek, szolgálati lakás céljára bérelt lakások, valamint a gépjárművek, gépek, berendezések, felszerelések, stb. bérleti és lízingdíjait. A bérlettel és lízinggel kapcsolatos egyéb kiadásokat is e sorban kell megjeleníteni, amennyiben a szerződéses ár azt tartalmazza (fűtés, világítás, takarítás, egyebek).
Ezen a soron kell szerepeltetni a számítástechnikai eszközök működtetésével kapcsolatos - pl.: a szoftver - bérlet díját, valamint a munkásszálló bérleti díjának azon részét, amelyet a munkavállalóval a munkáltató nem téríttet meg.
21. sor: PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetés
E soron a PPP konstrukció keretében megvalósuló létesítmény igénybevétele miatt fizetett szolgáltatási díjat kell kimutatni.
22. sor: Szállítási szolgáltatás
A soron az anyag- és áruszállítás, valamint a kiküldetési költségnek, költségtérítésnek és reprezentációnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatások díjait kell előirányozni és elszámolni, beleértve a Ktv. 49/C. §-a szerinti, a köztisztviselő részére a nem kiküldetésnek minősülő munkavégzés kapcsán fizetett költségtérítést is. A soron belül nem lehet olyan szállítási költséget kimutatni, amely a tárgyi eszköz beszerzési árának része.
23. sor: Gázenergia-szolgáltatás díja
A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által felhasznált (igénybevett) gázenergia-szolgáltatás összes kiadását.
24. sor: Villamosenergia-szolgáltatás díja
A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által felhasznált (igénybevett) villamosenergia-szolgáltatás összes kiadását.
25. sor: Távhő- és melegvíz-szolgáltatás díja
A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által igénybe vett távhő- és melegvíz szolgáltatás összes kiadását.
26. sor: Víz- és csatornadíjak
A költségvetési szervnek ezen a soron kell tervezni és elszámolni az intézmény által fizetendő víz- és csatornadíjakat.
27. sor: Karbantartási, kisjavítási szolgáltatások kiadásai
A soron kell tervezni és elszámolni az intézmény kezelésében, használatában, tulajdonában lévő ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek idegen kivitelezővel végeztetett karbantartását és kisjavítását célzó kiadásokat.
28. sor: Egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni mindazon szolgáltatási kiadásokat, amelyek nem tartoznak az előbbi sorokba (pl.: jogi segítségnyújtás jogi segítői díjának számlázott ellenértéke, fordítói-, közjegyzői-, közbeszerzési irodai díjak számlázott ellenértéke, takarítás, kulturális rendezvény megrendelése, orvosi vizsgálatok megrendelése, üzemorvosi szolgáltatásért fizetett díj, postai levél, csomag, távirat, postafiókbérlet, előfizetési díjak, szemétszállítási és kéményseprési díjak, rovarirtás).
29. sor: Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson belülre
Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásaként kell tervezni és elszámolni azon szolgáltatások értékét, amelyet a költségvetési szerv saját nevében vásárolt, de azt teljes egészében vagy részben változatlan formában államháztartáson belülre továbbértékesít(ett). Pl. egy épületen belüli - közös - elhelyezésből adódóan, vagy más formában nyújtott szolgáltatás továbbszámlázása (közüzemi díjak). A közüzemi szolgáltatásoknál a változatlan formában történő értékesítés azt jelenti, hogy az államháztartás szervezete a bérlő fogyasztását ugyanolyan módon állapítsa meg, mint ahogyan azt felé a szolgáltató megállapította.
30. sor: Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásai államháztartáson kívülre
Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadásaként kell tervezni és elszámolni azon szolgáltatások értékét, amelyet a költségvetési szerv saját nevében vásárolt, de azt teljes egészében vagy részben változatlan formában államháztartáson kívülre továbbértékesít(ett).
Ilyen jellegű kiadás például a távbeszélő szolgáltatás, a lakásbérleti költségek, valamint minden egyéb olyan szolgáltatás kiadása, amelyet részben vagy egészben a költségvetési szerv dolgozója részére továbbszámláz. Ezen kiadásokkal kapcsolatos bevételeket a 07. űrlap 08. sorában kell tervezni, illetve elszámolni.
31. sor: Szolgáltatási kiadások
A sor 19-30. sorok összegzésére szolgál.
32. sor: Vásárolt közszolgáltatások
A soron azokat az egyébként jellemzően az államháztartás körébe tartozó feladatokat, az államháztartás által kibocsátott szolgáltatásokat kell kimutatni, amelyeket nem az államháztartás szervezetei teljesítenek, állítanak elő, hanem államháztartáson kívüli gazdasági szervezetek. Az államháztartásba tartozó szerv ez esetben megrendelő és mint végterméket – jellemzően szerződés alapján, illetőleg számla ellenében – megvásárolja a kész komplex (teljes) szolgáltatást. Ilyen lehet – jogszabályok által lehetővé tett – egészségügyi, oktatási, szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi, társadalombiztosítási kifizetőhelyi stb. szolgáltatás megvásárlása magánvállalkozóktól (pl. magánorvostól, magántanártól), vállalkozásoktól, non-profit szervezetektől.
33. sor: Vásárolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adója
A soron kell tervezni és elszámolni a készletek beszerzése és szolgáltatások igénybevétele előirányzata alapján tervezhető, illetve a tényleges kiadásként elszámolt előzetesen felszámított általános forgalmi adót.
34. sor: Kiszámlázott termékek és szolgáltatások általános forgalmi adó befizetése
Az adólevonásra jogosító tevékenységet végző költségvetési szervnél termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása után keletkező, a központi költségvetést megillető és az adóhatóságnak teljesítendő befizetési kötelezettség tervezésére és elszámolására szolgál ez a sor. A felújításokkal, beruházásokkal kapcsolatos általános forgalmi adó befizetéseket nem itt, hanem a 05. űrlap 05-ös, illetve 32-es sorában kell kimutatni.
35. sor: Értékesített tárgyi eszközök, immateriális javak általános forgalmi adó befizetése (05. űrlapon szereplők nélkül)
A sor a tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése után felszámított áfa központi költségvetést megillető és az adóhatóságnak teljesítendő befizetési kötelezettség tervezésére és elszámolására szolgál.
36. sor: Általános forgalmi adó összesen
A sor a 33-35. sorok összegzésére szolgál.
37. sor: Belföldi kiküldetés
A sor mindazon kiküldetés címén megjelenő utazási- és szállásköltségek, valamint meghatározott feltételek mellett elszámolható élelmezési és egyéb más dologi kiadások (pl.: poggyászmegőrzés, telefon), továbbá a saját személygépkocsi igénybevételével kapcsolatos költségtérítés előirányzatát tartalmazza, amelyet a kiküldő fél közvetlenül finanszíroz, vagy utólag megtérít.
A tervezésnél tekintetbe kell venni a személyi jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó előírásait.
A napidíjat nem ezen a soron, hanem a nem rendszeres személyi juttatások között kell elszámolni.
38. sor: Külföldi kiküldetés
Az előirányzat tervezésénél a várható szállás-, utazási- (menetjegy, biztosítás, helyi- és helyközi közlekedés) és egyéb költséget (útlevélilleték, vízumdíj, telefon, poggyász megőrzés, parkolási díj, kormányzati váró költségeit, stb.) kell számításba venni. E körbe tartoznak a külföldön rendezett sporteseményeken résztvevő magyar sportküldöttségek összes kiadásai, valamint az államközi egyezményekkel, vagy azokon kívüli devizamentes csereutakkal (pl.: testvérvárosi rendezvény) összefüggő költségek (utazási költség, stb.) tervezése és elszámolása.
A tervezésnél és elszámolásnál figyelemmel kell lenni a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatályos rendelkezéseire.
A napidíjat nem ezen a soron, hanem a nem rendszeres személyi juttatások között kell elszámolni.
39. sor: Reprezentáció
A sor a költségvetési szerv által lebonyolított rendezvények, hivatalos tárgyalások rendezési és vendéglátási előirányzatainak megjelenítésére szolgál.
Az előirányzat magában foglalja az ellenérték nélkül felszolgált ételt és italt, az ezen felüli természetbeni ellátást (szállás, utazás), az ingyenesen nyújtott egyéb szolgáltatást, valamint a térítésmentesen átadott saját előállítású, vagy vásárolt terméket (ajándékot), továbbá a vezetői beosztással járó reprezentáció címén - utólagos elszámolási kötelezettséggel - kifizetett összeget.
40. sor: Reklám és propagandakiadások
A költségvetési szerv tevékenységét bemutató, népszerűsítő, ismertető és egyéb ismeretterjesztő célokat szolgáló reklám és propaganda, hirdetés, közvélemény-kutatás, rendezvények előirányzata és teljesítése jelenik meg a soron.
41. sor: Kiküldetés, reprezentáció, reklámkiadások
A sor a 37-40. sorok összegzésére szolgál.
42. sor: Szellemi tevékenység végzésére kifizetés
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni az Áht. 24. §-ának (7) bekezdése, és az Ámr. 59. §-ának (10) bekezdése alapján a költségvetési szerv szakmai alapfeladata (nem kiegészítő, vállalkozási tevékenység, illetve nem létesítmény-fenntartási, üzemeltetési feladat) keretében szellemi jellegű tevékenység számla ellenében történő külső személlyel, szervezettel való munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony) létesítése következtében felmerülő kifizetéseket. Amennyiben a költségvetési szerv komplett szolgáltatást, végterméket vásárol, azt nem itt, hanem a Vásárolt közszolgáltatások soron kell tervezni és elszámolni. (Nem minősül végtermék vásárlásnak pl. az egyéni vállalkozó óraadó tanár foglalkoztatása, az esetenként igénybe vett jogi tevékenység, az egyéni vállalkozónak orvosi ellátására adott eseti megbízás.)
Ha a költségvetési szerv az adott feladat (szellemi tevékenység) ellátását eredetileg saját dolgozójával, vagy megbízási jogviszony keretében megbízási díj (nem számlás!) ellenében történő foglalkoztatás keretében a személyi juttatások között tervezte meg, de létszámhiány miatt vagy a megbízásos jogviszony megszűnése miatt az adott feladat ellátásával olyan külső személyt vagy szolgáltatót bíz meg, aki az elvégzett szolgáltatásról számlát állít ki, akkor a „Szellemi tevékenység végzésére kifizetés” eredeti előirányzatának növelése a személyi juttatások megfelelő jogcímű előirányzatának egyidejű csökkentésével történhet.
/A Ktv. 1. §-ának (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető./
43. sor: Egyéb dologi kiadások
Az előbbi sorokon nem szerepeltetett, ám az adott jogcímen előforduló különféle kiadások, szolgáltatások prognosztizálható értékének tervezése és elszámolása történik ezen a soron.
Itt kell tervezni és elszámolni a dolgozó részére vásárolt oktatást és továbbképzést, továbbá a zöldkártya hatósági díját, a követelések vásárlására fordított kiadásokat, a készletbeszerzést és szolgáltatást terhelő közbeszerzési díjat, ha az nem képezi a beszerzési ár részét, valamint minden olyan járművek, gépek, berendezések, felszerelések, műszerek működtetését szolgáló kiadásokat, amelyek az előzőekben felsoroltakon túlmenően kerülnek kifizetésre. Itt kell elszámolni az átfutó kiadások között kimutatott, de meg nem térülő, behajthatatlanság miatt törölt különböző jogcímen szállítóknak, munkavállalóknak nyújtott előlegeket.
44. sor: Dologi kiadások
A sor a 14.+18.+31.+32.+36.+41.+42.+43. sorok összegzésére szolgál.
Egyéb folyó kiadások
Az egyéb folyó kiadások a központi költségvetést megillető különféle befizetéseket, az általános forgalmi adón kívüli adók, díjak befizetéseit és a kamatkiadásokat foglalják magukba.
45. sor: Előző évi maradvány visszafizetése (felügyeleti nélkül)
A soron számolja el a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat a törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások - a tényleges mutatószámok alapján - őt az előző költségvetési évre ténylegesen meg nem illető és ezért visszafizetendő összegét, valamint a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásának előző évi és pénzügyileg nem rendezett, visszafizetendő, illetve visszafizetett maradványának, továbbá az előző évben igénybe vett, de az önkormányzatot meg nem illető egyéb központi támogatás összegét (finanszírozási korrekció). Itt kell kimutatni a jövedelemkülönbség mérséklése jogcímen kapott támogatás, valamint az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása elszámolásánál megállapított visszafizetési kötelezettség összegét is.
Nem itt, hanem az 51. soron kell kimutatni az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága által a felülvizsgálat során megállapított visszafizetési kötelezettség összegét, valamint a központi költségvetésből kapott, jogtalanul igénybe vett hozzájárulások, támogatások után fizetendő igénybevételi kamat, és a kiegészítő kamat összegét.
Az önkormányzatnak, illetve a fejezet felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervnek itt kell kimutatnia a pénzmaradvány-elszámolás, illetve az előirányzat-maradvány elszámolás keretében az önrevíziós eljárásban megállapított, nem a szervet megillető pénz-, illetve előirányzat-maradványt (a 46. sorban foglaltak kivételével), illetve a felügyeleti szerveknek a pénzmaradvány, előirányzat-maradvány jóváhagyásakor megállapított (elvont maradvány) pótlólagos befizetési kötelezettségeinek teljesítését. Az önkormányzati költségvetési szerveknek az önrevízió során megállapított, vagy az önkormányzat által elvont pénzmaradványt nem ezen a soron, hanem a 04. űrlap 20. során kell szerepeltetni, mint előző évi pénzmaradvány átadást.
A soron eredeti előirányzat nem tervezhető, módosított előirányzatként a visszafizetendő, teljesítésként a ténylegesen átutalt összeg szerepelhet.
46. sor: Vállalkozási tevékenység eredménye utáni befizetés
A soron a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének eredményét terhelő - jogszabályban előírt tartalmú és mértékű - befizetési kötelezettség teljesítése szerepelhet /Áht. 96. § (5)-(6) bekezdés)
47. sor: Felügyeleti szerv javára teljesített egyéb befizetés
A központi költségvetési szerv ezen a soron számolja el a felügyeleti szerv által előírt, a felügyeleti szerv javára fizetendő, az előző sorokba nem tartozó kiadásokat, egyedi rendelkezés alapján.
48. sor: Eredeti előirányzatot meghaladó bevétel utáni befizetés
Ezen a soron adat nem szerepelhet.
49. sor: Bevételek meghatározott köre utáni befizetés
A központi költségvetési szerveknek a költségvetési törvényben (11. §) meghatározott bevételek körére, a ténylegesen befolyt bevételek után kincstári vagyon utáni részesedés címén 5%-os befizetési kötelezettséget kell teljesíteniük. A költségvetési törvény felsorolja azt az intézményi kört, amely e befizetendő összeget visszatarthatja és kötelezően az ingatlanok felújítására fordíthatja. Itt kell tervezni és elszámolni a költségvetési törvényben /11. § (3)-(7) bekezdés/ felsorolt költségvetési szervek által teljesítendő, egyösszegben meghatározott befizetési kötelezettséget.
50. sor: Befektetett eszközökkel kapcsolatos befizetési kötelezettség
A befektetett eszközök után a jogszabályokban előírt befizetési kötelezettséget kell ezen a soron tervezni és elszámolni.
51. sor: Egyéb befizetési kötelezettség
A soron a központi költségvetés javára történő meghatározott elvonások, a központi költségvetést megillető befizetések számolhatók el. Itt kell kimutatni az ellenőrző szerv felülvizsgálata alapján elrendelt pótlólagos, illetve egyedileg előírt befizetéseket. Ezen a soron kell kimutatniuk az önkormányzatoknak a jogtalanul igénybe vett támogatások miatt visszafizetett összeget (kamatokkal együtt) is.
Ezen a soron kell kimutatni az évek között áthúzódó befizetési kötelezettséget, amelyet korábbi jogszabály a központi költségvetési szerv számára előírt.
52. sor: Különféle költségvetési befizetések
A sor a 45-51. sorok összegzésére szolgál.
53. sor: Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó
Ezen a soron a munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó befizetését kell tervezni és elszámolni.
54. sor: Nemzetközi tagsági díjak
Itt kell tervezni és elszámolni a nemzetközi tagsági díjak összegét.
55. sor: Adók, díjak, egyéb befizetések
Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a feladat ellátását szolgáló beszerzésekkel, tevékenységgel kapcsolatban felmerülő adó-, vám-, illeték és adójellegű befizetéseket, hozzájárulásokat, mint például a rehabilitációs hozzájárulást, a járművek műszaki vizsgáztatásának díját, a biztosítási díjat, amennyiben az nem képezi a beszerzési ár részét, továbbá az autópálya díjat.
Szintén ezen a soron történik a helyi önkormányzatok által kivetett, fizetendő helyi adók tervezése és elszámolása.
A soron kell továbbá kimutatni minden olyan, a működés során jelentkező kiadást, amely különböző befizetési, vagy szerződésben vállalt kötelezettségekhez kötődik (adók, vámok, adójellegű befizetések, kötbér, késedelmi kamat, bírság, kincstári szolgáltatások díja, bankköltség, melyek nem a befektetett eszközökhöz kapcsolódnak), továbbá az óvadék (kaució), a vagyonbiztosítás összegét, a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének pénzbeli megváltására átutalt összeget, a közbeszerzésről szóló törvényben előírt ajánlati biztosítékot, a nyelvvizsga-kötelezettségi biztosíték visszafizetését, a perköltséget.
56. sor: Adók, díjak, befizetések
A sor az 53-55. sorok összegzésére szolgál.
57. sor: Kamatkiadások államháztartáson kívülre
Ezen a soron kell szerepeltetni a költségvetési szerveknél előforduló, államháztartáson kívüli belföldi, vagy külföldi szervezetek, magánszemélyek által nyújtott működési, fejlesztési célú hitelek, kibocsátott kötvények elszámolásából adódó kamatkiadásokat. Ugyancsak ezen a soron kell kimutatni a hitelből történő beruházásoknál az üzembe helyezést követően teljesített kamatfizetéseket.
58. sor: Kamatkiadások államháztartáson belülre
Ezen a soron a költségvetési szerveknél előforduló, államháztartáson belüli szervezetektől felvett működési, fejlesztési célú likviditási hitelek, szakmapolitikai célú kölcsönök, visszterhes támogatási kölcsönök, kötvények, értékpapírok elszámolásából adódó kamatkiadások jelennek meg. Ugyancsak ezen a soron kell kimutatni a hitelből történő beruházásoknál az üzembe helyezést követően teljesített kamatfizetéseket.
59. sor: Kamatkiadások
A sor az 57-58. sorok összegzésére szolgál.
60. sor: Realizált árfolyamveszteségek
Ezen a soron kell elszámolni az évközben realizált árfolyamveszteségeket, illetve az év végi értékelés során keletkező árfolyam veszteségeket is:
- év közben a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza forintra történő átváltása során keletkező realizált árfolyamveszteséget,
- év végén a valutakészletek, illetve a devizaszámlán lévő deviza év végi értékelése során keletkező árfolyam veszteségeket, amennyiben az államháztartási szervezet számviteli politikája alapján összevontan jelentős összegűnek minősül;
61. sor: Egyéb folyó kiadások
A sor az 52.+56.+59.+60. sorok összegzésére szolgál.
62. sor: Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások
A sor a 44. és a 61. sorok összegzésére szolgál.
|
