Zapisnik sastanka Skupštine
Hrvatske državne samouprave


Vrijeme sastanka:     15. prosinca 2007. godine u 1000 sati

Mjesto sastanka:     Ured Hrvatske državne samouprave

Broj nazočnih:     31
Vidi u privitku!

Mišo Hepp predsjednik: Pozdravlja nazočne članove Skupštine HDS-a i pozvane goste, gospodina ombudsmana, dr. Ernőa Kállaija i predsjednike županijskih samouprava. Predaje riječ gospodinu ombudsmanu.

Dr. Kállai Ernő ombudsman: Megtiszteltetés, hogy találkozhat az OHÖ Közgyűlésének tagjaival, néhányukkal munkája során közvetlen kapcsolatban van. Mi is történt a kisebbségpolitikában? Először is nem neutrális, mint más ombudsman, és nem tagja egy pártnak sem. Így viszont elkötelezetten próbálja védeni a 13 kisebbség érdekeit. Az a dolga, hogy a kisebbségek szószolója legyen, eljár olyan ügyekben ahol jogsértés történt és segítségre van szükség, közösségi és egyéni szinten is. Ahhoz, hogy a kisebbségi ügyekben eljárjon, meg kellett teremteni a szervezeti kereteket. Ezt a célt szolgálja a II. Kisebbségi Kerekasztal, amelyet újra megalapított. Bizonyára emlékeznek az I. Kisebbségi Kerekasztalra és annak eredményeire, amely előmozdította a kisebbségek érdekvédelmét. Szimbolikus tartalma van az elnevezésnek. A 90-es években nagy lendülettel megindult a kisebbségek érdekvédelme, ami később elapadt, ezért újra kellett mobilizálni a kisebbségi közösségek érdekeinek szolgálatát. Először a kisebbségi vezetők is furcsállták a kezdeményezést, de bízik benne, hogy mára már bebizonyosodott a kisebbségi kerekasztal pozitív hatása. A Kerekasztal a kisebbségekről szól,a kisebbségekért van, s nem önös exhibicionizmus miatt lett létrehozva. Beszámolhat az első eredményekről is. Első eredmény, hogy a politika meglepődött, meglepődött azon, hogy a 13 kisebbség egységesen lép fel, s ezt az ombudsmannal súlyosbítják is. Az eddigi jól bejáratott kisebbségi érdekképviselet rendjét ez megzavarta. Másik, hogy megmozgatta a közéletet és a médiát is. A másik fontos kérdés a kisebbségek parlamenti képviseletének problémája. A kisebbségi törvény 20. szakasza leírja, hogy a kisebbségeket parlamenti képviselet illeti meg. Megpróbál kicsikarni egy döntést a politikusoktól, erre egy koncepciót dolgozott ki, valamint lobbizott a pártoknál és nyilvánosság elé tárta a témát a médiában. Mindenképpen állásfoglalást akar kapni a politikusoktól, ha nem teljesítik a törvényben előírtakat, akkor magyarázzák meg, hogy miért nem, ha teljesítik, akkor csinálják meg. Ahhoz, hogy a 2010-es választásokon kisebbségi képviselőválasztásra is sor kerülhessen, a jövő évben el kellene fogadni az ehhez szükséges szabályzatokat.
A kormányakarat szerint 2008-tól az országos kisebbségi önkormányzatok központi költségvetésként működtek volna. Ennek megváltoztatásától erőteljesen elzárkóztak, s ennek ellenére megindítottuk azt a törvénymódosító javaslatot, amely által úgy tűnik, nem központi költségvetési szervként fognak továbbműködni az országos kisebbségi önkormányzatok. Ez persze nem látványos siker, csak egy szó megváltoztatásáról van szó, de a működésben komoly negatív irányú változásokat hozott volna. A 2008-ik évtől a hivatal felállítása is szabályozott, ennek költsége 15-20 Mft. Az ígéretek szerint erre az állam pluszforrást fog biztosítani. Az elmúlt hónapok eredményei mutatják, hogy van értelme az együttműködésnek, sőt csak ennek van értelme. Meg kell találni a közös pontokat, amelyek szükségesek a megmaradáshoz. Nem hagyhatjuk, hogy a kultúrát, nyelvet az állami gépezet bedarálja, s ezen számunkra fontos értékek mellett csak közösen léphetünk fel, s ehhez az értékmentő munkához kérem az Önök együttműködését, segítségét.

Dr. Payrits Ferenc: Kaltenbach úr leköszönő beszédében többek között azt is említi, hogy mára már egyik kisebbség sem vitális annyira, hogy egyedül megmaradjon, s ezt a saját környezetében tapasztalt asszimiláció mértéke is alátámassza. A parlamenti képviselet elérését szinte kizártnak tartja.

Dr. Kállai Ernő ombudsman: Kaltenbach úr beszédének tartalma véleménye szerint vitatható. A másik dolog, ha így állna hozzá a munkájához, akkor érdemi eredményeket nem tudna elérni, s a pozíció betöltése csak egy karosszék elfoglalását jelentené. Az a közösség veszett el amelyik elveszíti identitástudatát. Nem illuzionista, tudja, hogy a többségi társadalom mindent megtesz az asszimiláció felgyorsításáért. De van új akarat, és lendület a megmaradáshoz. Nem halogatható tovább a kisebbségi parlamenti képviselet. Igaz, érthető a pártok aggálya is, hiszen akár a parlamenti képviselet arányait is megváltoztathatja. Viszont erről az a véleményem, hogy nagyon helyes, mert innentől kezdve komolyan kell venni a kisebbségeket, s innentől kezdve komoly gesztusokat kell nyújtani számukra, de ez a demokrácia. Tárgyalás útján konszenzusokat kell létrehozni. Nem félni kell egymástól, itt mindenki magyar állampolgár, a magyarságért dolgozik. Amikor megválasztottak azt mondtam a képviselőknek, hogy engem nem fognak szeretni, állandóan ott leszek, hogy csípjem a szemüket. S hivatalba állásomkor rögtön a csörögi iskola ügyében kellett fellépnem. Amikor a miniszterelnök úrral először találkoztam, azzal fogadott: „nagyon bekezdet!”. Azért vagyok ebben a tisztségben, hogy védjem a kisebbségeket, nem azon dolgozom, hogy négy év múlva újraválasszanak, számomra természetes, hogy négy év múlva visszamegyek tanítani. Innentől kezdve nem tudnak megfogni.

Osztrogonász József képviselő: Örömmel hallja, hogy megindult a párbeszéd, de mikor fog érdemi tárgyalás megindulni a civil szervezetek érdekképviselete és a döntéshozó szervek között. Az Ön programjában van-e lehetőség arra, hogy az országos civil szervezetek problémáit meghallgassa és segítse. A Magyarországi Horvátok Szövetsége elindított egy folyamatot azzal a céllal, hogy az országos civil szervezetek összefogjanak és nagyobb súlyt kapjanak.

Dr. Kállai Ernő ombudsman: Természetesen a civil szférával is szeretne komoly kapcsolatot kiépíteni. Bár ábrándok kergetése azt várni, hogy a civil szervezeteket a kormány fogja támogatni. Magyarországon állami civil szféra van, állami pályázati pénzből élnek a civil szervezetek, ezért kiszolgáltatottak. Nyugat- Európában egy civil szervezet csak akkor kap állami pénzt, ha állami feladatot végeznek. Arra biztatja a civil szférát, hogy tegyen szert állami támogatáson kívüli forrásokra, mert ha erős a szervezet, akkor az állam nem hagyhatja figyelmen kívül. Reméli, hogy a hat év elegendő lesz arra, hogy a civil szférával megfelelő kapcsolatot tudjon kiépíteni.

Petkovits Sándor képviselő: Az asszimiláció olyan nagymértékű, hogy szinte az utolsó órában vagyunk. Ezért a nyelvmegőrzésben óriási szerepe van az oktatásnak. Az oktatásban történő változások, gazdasági megszorítások viszont a nemzetiségek ellen dolgoznak. A többcélú kisebbségi társulások során elvész a kisebbségi oktatás. Ezt a kérdést a Parlament által felállított Finanszírozási és támogatási munkacsoport ülésén többször felvetette, de még jegyzőkönyvbe se vették. Most ott tartunk, hogy a jövő évi munkatervbe bevették. De az idő sürget, az oktatás területén időben kell cselekedni. A másik kényes kérdés a helyi kisebbségi önkormányzatok támogatásának összege. Három éve egyazon összegből kell gazdálkodniuk, azaz 640.000 Ft-ból. Most ezen változtattak, plusz 100.000 Ft-ot kaphat egy kisebbségi önkormányzat, de ehhez olyan adminisztrációt kell végezniük, ami aránytalan. Megeshet, hogy egy önkormányzat, aki jól végzi a munkáját, de gyengébb az adminisztrációja, eleshet pénzektől, s még a tavalyi támogatási összeget sem kapja meg, míg más önkormányzat, amelyik nem dolgozik, de jó az adminisztrációja, több támogatáshoz juthat. Ombudsman Úr segítségét kéri abban, hogy az oktatás területén egyfajta pozitív diszkriminációban részesüljenek a kisebbségi nyelvet oktató iskolák, s hogy megkapják a működéshez szükséges normatívát, amelyet megkapnak a társulások. Fontos lenne, hogy finanszírozási problémák miatt ne kelljen bezárni a nemzetiségi oktatást folytató intézményeket.

Dr. Kállai Ernő ombudsman: Jövőre erre a problémára fog összpontosítani, folyamatban van ennek az előkészítése. Erőteljes lépéseket kell tenni ez ügyben, s a médiában is nagyobb hírverést kell e témában biztosítani.
A Miniszterelnöki Hivatalban felállított bizottságokkal kapcsolatban az a véleménye, hogy arra jó, hogy legitimáljanak bizonyos dolgokat, De amíg túlsúlyban vannak a szakemberek és a kormány delegáltjai, addig ezek a bizottságok nem fognak a kisebbségi érdekeknek megfelelően működni. Az lenne a jó, ha a kisebbségek érvényre tudnák juttatni saját álláspontjaikat. Fontos, hogy a bizottsági munkák által a kisebbségek mondják el a véleményüket, és ne a kormány akarata érvényesüljön, amelyhez felhasználják a kisebbségeket asszisztálásra. Ennek ellenére, ebből a működési formából meg kell próbálni kihozni a lehetőség szerinti legtöbbet.

Barics Arnold képviselő: A Drávamentén a munkanélküliség ellehetetleníti a falvak életét, a fiatalok a kisebb településekről elmenekülnek, s csak az idősebbek maradnak. Felhígul a közösség s megváltoznak az etnikai arányok is, pl. Alsószentmárton 100 %-ban horvát falu volt, mára csak a temetőfeliratok maradtak. Összetettebb a probléma, a gazdasági és szociális válság is a nemzetiségi falvak megszűnéséhez vezet.

Dr. Kállai Ernő ombudsman: A rendszerváltás óta a Kormány magára hagyta a falut, amely szociális kérdés. A saját lehetőségeinek megfelelően próbál nyomást gyakorolni a Kormányra, hogy foglalkozzon a vidékkel, bár minden ez ellen hat. A vidékfejlesztéshez elengedhetetlen a kormányzati figyelem. De ha kapnak figyelmet, akkor sem fog semmi változni, ha helyi szinten nincs egy felkészült közösség, aki ki tudja aknázni a lehetőségeket. A várakozások szerint komoly európai uniós támogatásoknak nézünk elébe, de ha a szellemi elit elment, akkor a helyi közösségek a lehetőségekkel nem tudnak élni. Fontos, hogy az adott településnek kell önmagát kitalálnia, amikor egy település kitalálja, hogy miből tud anyagi forrásokat előteremteni, akkor megszűnik a lejtőn való lefelé járás, pl. cseresznyefalu. Azok a kisebbségek, közösségek, akik kitalálják önmagukat, azok túlélik a nehézségeket, és ott nem változnak meg az etnikai összetétel arányai.

Hepp Mihály elnök: Bízik abban, hogy a kisebbségek érdekvédelme erős lesz és az elképzeléseknek megfelelően fog alakulni. Megköszöni Ombudsman Úrnak, hogy elfogadta meghívásunkat és köszöni a reményt keltő szavakat. Bár sok ígéret hangzott már el, és a kisebbségeknek elegük van már az ígéretekből, de reméli, hogy együtt változtatni tudnak a történelem kerekén.
Dr. Kállai Ernő: Elköszön a Közgyűléstől.

A Közgyűlés megkezdi ülését


Mišo Hepp predsjednik: Otvara zasjedanje Skupštine HDS-a. Opravdano su odsutni: J. P. Drajko, S. Krekić, Š. Krizmanić, Š. Kolosar, A. K. Kovač, P. Nickl, E. H. Pauković, J. Takač. Izvješćuje nazočne da je na temelju imenika od 39 izabranih članova broj nazočnih zastupnika 31. Ustanovio je da sjednica ima kvorum.

Za zapisničare predlaže Evu Išpanović i Klaudiju Völgyi. Drugog prijedloga nije bilo. Predsjednik stavlja prijedlog na glasovanje.

Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno, za 31, protiv 0, suzdržan 0 prihvatili sljedeću odluku:

Odluka br.: 139/6/2007. ( 15. prosinca)
Skupština prihvaća da zapisnik sjednice vode: Eva Išpanović i Klaudija Völgyi.

Mišo Hepp predsjednik: Za ovjerovitelja zapisnika predlaže Gábora Győrvárija. Drugog prijedloga nije bilo. Predsjednik stavlja prijedlog na glasovanje.

Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno, za 31, protiv 0, suzdržan 0 prihvatili sljedeću odluku:

Odluka br.: 140/5/2007. ( 15. prosinca)
Skupština za ovjerovitelja zapisnika zadužuje Gábora Győrvárija.

Mišo Hepp predsjednik: Pita nazočne imaju li  prijedloge za izmjenu i dopunu predloženog dnevnog reda? Pismeni materijal za dnevni red je svatko dobio. Predlaže dopunu dnevnog reda:
-    Moli da se uvrsti u 6. točku prihvaćanje Osnivačkog dokumenta Ureda Hrvatske državne samouprave
Referent: Mišo Hepp  
-    Kod 8. točke: Molba Hrvatske manjinske samouprave županije Zala
Referent: M. Hepp  
-    Kod 9. točke: Projekt za izgradnju zgrade Santovačkog vrtića, osnovne škole i đačkog doma
Referent: Joso Šibalin

Ima li još prijedloga?

M. K. Tarađija zastupnica: Kod 10. točke: Izvješće o radu Radne grupe za medije.
Š. Petković zastupnik: Kod 11. točke: Prijedlog Odbora za financije, gospodarstvo i nadzor o premiji predsjednika.

Mišo Hepp predsjednik: Drugog prijedloga nije bilo.  Predsjednik stavlja na glasovanje dnevni red s dopunama.

Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno, za 31, protiv 0, suzdržan 0 prihvatili dnevni red sjednice:

Odluka br.: 141/6/2007. ( 15. prosinca)
Dnevni red sjednice:
1) Izvješće predsjednika o radu između dvaju zasjedanja Skupštine, Izvješće o izvršenju odluka kojima je rok istekao, Izvješće o odlukama za koje je bio ovlašten predsjednik.
Referent: Mišo Hepp, predsjednik
a) Izvješća zamjenika predsjednika. Referenti: Đuso Dudaš, Matija Šmatović
    2) Plan rada HDS-a za 2008. godinu
    Referent: Mišo Hepp  
3) Financijsko izvješće HDS-a za period od 1. siječnja do 30. rujna 2007. godine
Referent: Mišo Hepp, predsjednik
4) Prijedlog koncepcije Proračuna za 2008. godinu
Referent: Mišo Hepp, predsjednik
5) Donošenje odluke o vrijednosnim papirima HDS-a
Referent: Šandor Petković
6) Dopuna i modifikacija Pravilnika o organizaciji i radu Hrvatske državne samouprave
6.a) prihvaćanje Osnivačkog dokumenta Ureda Hrvatske državne samouprave
Referent: Mišo Hepp, predsjednik
7) Biranje ovlaštenog revizora
Referent: Mišo Hepp
8) Molba Hrvatske manjinske samouprave županije Zala
Referent: M. Hepp  
9) Projekt za izgradnju novog đačkog doma u Santovu
Referent: Joso Šibalin
10) Izvješće o radu Radne grupe za medije
Referentica: Milica Klaić Tarađija
11) Prijedlog Odbora za financije, gospodarstvo i nadzor o premiji predsjednika.
Referent: Šandor Petković    
    
Rasprava o dnevnim redovima:

1) Izvješće predsjednika o radu između dvaju zasjedanja Skupštine, izvješće o izvršenju odluka kojima je rok istekao, izvješće o odlukama za koje je bio ovlašten predsjednik. Referent: Mišo Hepp
(Pismeno izvješće u privitku)

Mišo Hepp predsjednik: Članovi Skupštine dobili su na vrijeme pismeno izvješće. Ima li pitanja, primjedbe.

Mišo Hepp predsjednik: Predsjednik stavlja na glasovanje izvješće o svom radu.

Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno, za 31, protiv 0, suzdržan 0 prihvatili izvješće:

Odluka br.: 142/6/2007. ( 15. prosinca)
Skupština prihvaća izvješće predsjednika o radu između dvaju zasjedanja Skupštine, izvješće o izvršenju odluka kojima je rok istekao, izvješće o odlukama za koje je bio ovlašten predsjednik.

a) Izvješća zamjenika predsjednika. Referenti: Đuso Dudaš, Matija Šmatović

Mišo Hepp predsjednik: Uz pisani materijal imaju li dopune zamjenici? Ima li pitanja?

Dr. Franjo Pajrić zastupnik: Ne može prihvatiti izvješća zamjenika predsjednika, navedene su priredbe i datumi, i ništa više. Čemu to služi, to je izvješće o radu jednog zamjenika predsjednika? Ostalima je toliko dovoljno? Smatra da bi zamjenici morali imati više zadaća. Moli da se usmeno očituju o svom radu i da se više zapiše o obavljenim poslovima.   

Mišo Hepp  predsjednik: Za narednu sjednicu moli zamjenike da napišu detaljnije izvješće o svom radu. Ima li još primjedbe?
Nije bilo pitanja predsjednik stavlja na glasovanje izvješća zamjenika predsjednika.

Ustanovio je da su nazočni zastupnici sa 30 za, 0 protiv, 1 suzdržan prihvatili izvješća zamjenika:

Odluka br.: 143/6/2007. ( 15. prosinca)
Skupština prihvaća izvješća zamjenika predsjednika o radu između dvaju zasjedanja Skupštine s tim da u buduće bude detaljnije napisano izvješće.


2) Plan rada HDS-a za 2008. godinu
Referent: Mišo Hepp  

Mišo Hepp  predsjednik: Točan proračun još se ne zna, zbog toga može se mijenjati plan rada i svakako će trebat detalje izraditi. Od 2008. godine potpuno će se pretvoriti djelovanje državne samouprave, ured će radit kao korisnik proračunskih sredstava. Zbog toga otežat će se posao ureda i znatno će se povećati financiranje djelovanja. Prema zakonu oko 30-35 Mft. će trebat osigurati za djelovanje ureda. Nada se pošto je promjena propisana u zakonu da će država osigurati sredstva za djelovanje. U Planu rada navedene su teme Skupštine i planovi odbora. Ima li pitanja, primjedbe?

Stipan Balatinac zastupnik: Riječ je o koncepciji, upozorava na sljedeće:
Trebalo bi konkretizirat kako je zamišljeno utemeljenje ureda za autohtone Hrvate, suradnja s manjinama susjednih država i organiziranje Biskupskih konferencija RM i RH. Mi sami moramo imati podatke o tome koliko hrvatskih svećenika ima i koja nam je pomoć potrebna. O viziji budućnosti Hrvata u Mađarskoj putokaz mora dati HDS. Moli da se održi jedna posebna sjednica o strateškom razvoju hrvatske zajednice u Mađarskoj. Za planove odbora smatra da ima previše priredbi koji imaju isti sadržaj. Pošto je Croatijada najuspješnija trebalo bi se osnovati na priredbe Croatijade. Predlaže da se organiziraju državne priredbe za sve Hrvate.

Mišo Hepp predsjednik: Priredbe se mogu realizirat ukoliko ima novčanih sredstava. Navedene su želje pojedinih odbora, naravno ne može se sve realizirat, ali od više programa više se može izabrati. Što se tiče vjerska pitanja i djelovanja organizacija autohtonih Hrvata dogovori su već u tijeku. Žalosno je da Hrvati u pojedinim državama nemaju informacije o Hrvatima koji žive u drugoj državi. M. Karagić je počeo još raditi na tome da poveže Hrvate koje žive u raznim državama, ali nitko nije nastavio inicijativu. Može ustanoviti da su u odnosu na druge države najorganiziraniji Hrvati u Mađarskoj.
Naravno priredbe ne možemo organizirati samo za jednu regiju, nego za sve Hrvate u Mađarskoj. Ali još ni toliko se ne zna koliko novaca će biti za realiziranje kulturnih programa. Nada se da će se detaljno znati financiranje državne samouprave do kraja siječnja. Moli članove Skupštine i odbore da razmišljaju o konkretiziranju programa.   
Na molbu ravnatelja J. Šibalina predlaže da predsjednici županijskih samouprava i glavni urednici dobiju cijeli materijal za Skupštinu.

Jozo Đuric zastupnik: Nije protiv vjere i sam je kršćanin ali smatra da je puno vjerskog sadržaja u planu rada Odbora za kulturu i vjerska pitanja. Programu koncentrira uvijek na jednu priredbu i samo jedanput je održana hrvatska misa na datom mjestu. Bolje bi bilo da se plaćaju svećenici koji bi otišli služiti hrvatsku misu kontinuirano u selima. Nadalje predlaže da bi trebalo veću potporu dati za županijske priredbe a za male seoske priredbe trebalo bi manju potporu dati.

Mišo Hepp predsjednik: Ako će se raspisat natječaj, Skupština će morat odrediti koje priredbe imaju prioritet, po kojim načelima se podjeljuju novci. Možda će dobiti regija jednu svotu da odredi podjelu novaca u datoj regiji. Zna da ima više vjerskih sadržaja u programu.

Milica Klaić Tarađija zastupnica: Dio kulturne autonomije je i dio vjerskog života. Nažalost danas je vjerski život u pozadini, ali treba na tome radit da se oživi i ojača među mladima. Mišljenja je da bi trebalo dokazati da crkva pomaže u opstanku i da treba održati kontakt s crkvom preko cijele godine. Mora se doznati od svećenika na koji način može HDS pomoći njihov rad. Poslije dogovora sa svećenicima stupit će u kontakt s predsjednikom Biskupske konferencije i tražit će pomoć za rad hrvatskih svećenika u Mađarskoj.

Marija Vargović zastupnica: Djeca već ne znaju moliti na hrvatskom jeziku, zato su mislili da treba organizirati hodočašća. Namjeravaju da ljudi koji se uključe u vjerski život imaju mogućnosti doživjeti svoju vjeru na hrvatskom jeziku. Za opstanak hrvatskim zajednicama puno znači vjera.

Jozo Đurić zastupnik: Krivo ste me razumjeli, nije protiv vjerskog života, samo smatra da bi više vrijedilo podupirati rad svećenika koji kontinuirano služi misu za jednu zajednicu nego da se jedanput održi misa na hrvatskom jeziku.

Milica Klaić Tarađija zastupnica: Ne će se mise posebno organizirat, nego će se HDS priključiti priredbama koje će biti i inače održane. Smatra da to neće puno koštati.

Đuro Jakšić zastupnik: U Mohaču teško su dobili svećenika koji zna služiti misu na hrvatskom jeziku. Vjerski život su povezali s kulturnim životom npr. Antunovo. Vidi da ljudi zahtijevaju vjerski život.

Stipan Karagić zastupnik: Ako se prihvaća Plan rada to obvezuje HDS da održi priredbe. Nakon što se saznaju financijske mogućnosti moli da se sastavi konkretan plan rada s detaljnim financijskim proračunom. Nadalje moli da se stavi ponovo na dnevni red.

Mišo Hepp predsjesnik: Tako je i zamišljeno. Naravno po mogućnosti financijskih sredstava morat će se izabrati koje su nam priredbe najvažniji koje imaju prioritet. Na narednoj sjednici će se još raspravljati o Planu rada HDS-a za 2008. godinu.  

Nije bilo više pitanja predsjednik stavlja na glasovanje prijedlog.

Ustanovio je da su nazočni zastupnici sa 31 za, 0 protiv, 0 suzdržan prihvatili sljedeću odluku.

Odluka br.: 144/6/2007. ( 15. prosinca)
Skupština prihvaća nacrt Plana rada Hrvatske državne samouprave za 2008. godinu s time da će se plan konkretizirati kada se dozna točan proračun HDS-a.
Zadužen: Mišo Hepp
Rok: do kraja veljače

3. Financijsko izvješće Hrvatske državne samouprave za period od 1. siječnja do 30. rujna 2007. godine

Mišo Hepp, predsjednik: Takvo izvješće se izradilo svake godine. Svi ste dobili pismeni materijal, mogli ste pogledati, naznačeni su postoci realiziranja u odnosu na planiran. Financijsko izvješće smo dobili i od naših institucija. Moli pitanja. Pita predsjednika Odbora za gospodarstvo, financije i nadzor ima li usmenu dopunu?
Šandor Petković, predsjednik Odbora: Odbor je na svojoj sjednici pregledao Financijsko izvješće Hrvatske državne samouprave za period od 1. siječnja do 30. rujna 2007. godine. Financijsko izvješće odgovora zakonskim propisima. Predlaže Skupštini financijsko izvješće na prihvaćanje.
Gábor Győrvári zastupnik: Moli odgovor u svezi sa stavkom popravak automobila.
Mišo Hepp, predsjednik: U toj stavci je trošak administratore.
Šandor Petković, zastupnik: Knjigovođa je taj iznos stavila samo na stranu troškovi a na drugu nije, ne razumije zašto.
Mišo Hepp, predsjednik: Pita nazočne imaju li još pitanja.
Pitanja nije bilo, stavlja na glasovanje prihvaćanje Financijskog izvješća HDS-a i institucija za period od 1. siječnja do 30. rujna 2007. godine
Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno sa 31 za, 0 protiv, 0 suzdržanih prihvatili sljedeću odluku:
    
    Odluka br.: 145/6/2007. ( 15. prosinca)
Skupština u prilogu odluke prihvaća Financijsko izvješće HDS-a i institucija za period od 1. siječnja do 30. rujna 2007. godine.

4. Prijedlog koncepcije proračuna za 2008. godinu

Mišo Hepp, predsjednik: Koncepcija proračuna je  pripremljena na osnovu informacija s kojima raspolažemo prema modelu proračunskih tijela.
Šandor Petković, predsjednik Odbora: Odbor je na svojoj sjednici pregledao i prihvatio Koncepciju proračuna HDS-a i institucija za 2008. godinu. Koncepcija proračuna je izrađena na osnovu ovogodišnjeg plana. Kada ćemo znati konkretne financijske podatke tek ćemo onda moći izraditi konačan proračun. Koncepcija proračuna za 2008. godinu odgovora zakonskim propisima.
Koncepciju treba dopuniti s koncepcijom Znanstvenog zavoda Hrvata u Mađarskoj za 2008. godinu, čiji je izvor ostatak i rezerva.
dr. Franjo Pajrić, zastupnik: Dali se u tom proračunu nalaze i prijedlozi (mladi, priredbe, itd.);
Stipan Karagić, zastupnik: Konkretan financijski plan se još ne može izraditi, ali mogu se odrediti prioriteti, kao što je školstvo, mladi…Predlaže da se koncepcija usvoji sa okvirnim iznosima.
Mišo Hepp, predsjednik: Pita nazočne imaju li još pitanja.
Pitanja nije bilo, stavlja na glasovanje prihvaćanje Koncepcije proračuna HDS-a i institucija za 2008. godinu s time da su to okvirni iznosi.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici sa 30 za, 0 protiv,1 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 146/6/2007. ( 15. prosinca)   
Skupština u prilogu odluke prihvaća Koncepciju proračuna HDS-a i institucija za 2008. godinu s time da su ti iznosi okvirni iznosi, na osnovu čega treba počet sastaviti osnovni proračun. Kod planiranja proračuna treba planirat stavke prema obavljanju zadatka koji su navedeni u Osnivačkom dokumentu.
Odgovoran: Mišo Hepp
Rok: 15. veljače 2008.

5. Donošenje odluke o vrijednosnim papirima HDS-a

Mišo Hepp predsjednik: Zna se da je HDS imamo MOL-ove dionice. Dionice su prodane, kupljeni su vrijednosni papiri. (Informacije o vrijednosnim papirima vidi u privitku) Ti vrijednosni papiri donose minimalnu zaradu. S malim rizikom mogli bi jedan dio uložiti.
Šandor Petković, zastupnik: To su državni papiri bez rizika, s malom kamatom. Kada bi se primile većeg rizika mogli bismo više zaraditi. Molit ćemo od brokerske firme ponudu i o tome bi Odbor mogao dati prijedlog Skupštini. Ne predlaže da se kupe dionice, jer tamo je velik rizik, nego sa normalnim rizikom.
Mišo Hepp, predsjednik: Oročenje vrijednosnih papira je istekao 22. studenog, produžili smo oročenje do 22. veljače. Dotle moramo odlučiti kako dalje. Postoje dvije varijante: ostaviti sve u diskontnim vrijednosnim papirima, ili jedan dio uložiti za veću dobit. Brokeri su isto zainteresiranu za zaradu.

Stipan Karagić, zastupnik: S obzirom da se radi o zajedničkoj imovini predlaže da se za narednu sjednicu Skupštine izradi jedan prijedlog. Predlaže da Skupština bira među prijedlozima. Treba ovlastiti jedan manji krug stručnjaka za određene okvire.
Géza Völgyi, zastupnik: Predlaže da se dobit vrijednosnih papira stavi u stavku za natječaj HDS-a.
Mišo Hepp, predsjednik: Još ne znamo koju ćemo opciju prihvatiti. O tome će se kasnije odlučiti.
Mišo Hepp, predsjednik: Odgovornost je veća, tako je bilo rečeno. Odbor za gospodarstvo financije i nadzor pomoću Savjetodavnog tijela će pripremiti prijedloge do 22. veljače a Skupština može donijeti konačnu odluku.
Mišo Hepp, predsjednik: Pita nazočne imaju li još pitanja.
Pitanja nije bilo, stavlja na glasovanje prijedlog da se zaduži jedan tim za izradu prijedloga o budućnosti vrijednosnih papira HDS-a.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno sa 31 za, 0 protiv,0 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 147/6/2007. ( 15. prosinca)     
Skupština jednoglasno prihvaća da se ovlasti Odbor za gospodarstvo, financije i nadzor i Savjetodavno tijelo za izradu prijedloga za daljnje ulaganje diskontnih vrijednosnih papira HDS-a.
    Rok: 22. veljače 2008.
    Odgovoran: Šandor Petković

6/a Dopuna i modifikacija Pravilnika o organizaciji i radu Hrvatske državne samouprave

Mišo Hepp predsjednik: Svi ste dobili pismeni materijal o primjedbi Ureda. Odbor za pravna pitanja je pripremio modifikaciju Pravilnika. Informira nazočne o predloženim modifikacijama.
Moli pitanja, primjedbe. Primjedbi nije bilo, stavlja na glasovanje prihvaćanje dopune i modifikacije Pravilnika o organizaciji i radu Hrvatske državne samouprave.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno sa 31 za, 0 protiv, 0 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 148/6/2007. ( 15. prosinca)  
1. Skupština prima na znanje primjedbe pod br. 02-1398/2007. Upravnog ureda.
2. Skupština u prilogu odluke prihvaća dopunu i modifikaciju Pravilnika o organizaciji i radu Hrvatske državne samouprave prema zakonskim primjedbama.

6/b Osnivački dokument

Mišo Hepp, predsjednik: Ured Hrvatske državne samouprave će od iduće godine biti tijelo Skupštine. O djelovanju Ureda će Vlada odlučiti 19. prosinca. Radit će kao bilježništvo. Pita nazočne slažu li se da se Pravilnik HDS-a s time dopuni i modificira. Stavlja prijedlog na glasovanje.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno sa 31 za, 0 protiv, 0 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 149/6/2007. ( 15. prosinca)      
Skupština prihvaća Osnivački dokument Ureda Hrvatske državne samouprave koji je prilog br. 3 Pravilnika o organizaciji i radu Hrvatske državne samouprave. (Osnivački dokument priloženo Zapisniku.)

7. Biranje ovlaštenog revizora

Mišo Hepp, predsjednik: Izvješćuje nazočne o primjedbi Upravnog ureda. Prihvaćanje proračuna HDS-a za 2007 godinu 24. veljače nije bilo po zakonu, jer HDS nije imao ovlaštenog revizora za kontrolu. Dobili ste dokumente gospođe koja se prima te zadaće. Odgovara i načelima da bude po mogućnosti Hrvat. Zakonskim uvjetima udovoljava. Moli kandidata da se ukratko predstavi.
Jelena Matyók Csende: Završila sam Visoku školu za financije i računovodstvo u Egeru, 1995. sam položila ispit za ovlaštenog revizora. Imam firmu za knjigovodstvo. Govorim hrvatski. Prethodno je prihvatila da rasprava bude na javnoj sjednici.
Mišo Hepp, predsjednik: Hoćemo, nećemo moramo imati ovlaštenog revizora. Njena će zadaća biti da ispravi ono što ne uradimo dobro. Mi ćemo od iduće godine biti korisnici proračunskih sredstava. Po dogovoru za taj posao platit ćemo 200.000 forinti + PDV za jednu godinu, i preko toga traži isplatu troškova.
Stavlja na glasovanje prihvaćanje ovlaštenog revizora.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno sa 31 za, 0 protiv, 0 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 150/6/2007. ( 15. prosinca)    
1. Skupština prima na znanje primjedbe pod br. 02-1159/2007. Upravnog ureda. O propustu poduzima mjere.
Skupština prihvaća Jelenu Matyók Csende (registracijski broj: 001431) za ovlaštenog revizora i ujedno je zaduži da pregleda i daje mišljenje o proračunu HDS-a za 2007. godinu.

8) Molba Hrvatske manjinske samouprave županije Zala
Referent: M. Hepp

Mišo Hepp  predsjednik: Na molbu Ladislava Penzeša stavili smo na dnevni red pitanje financiranja županijskih samouprava. Nažalost učiniti sada već ništa ne možemo, jer je zakon prihvaćen. Hrvatska državna samouprava je još prije prihvaćanja zakona, za vrijeme usuglašavanja s predstavnicima manjina proslijedila  mišljenje i prijedloge za financiranje, nažalost naše prijedloge, primjedbe nisu uvažili.
Tako znamo da će županijska samouprava dobiti 1.1 Mft. Znamo da je to mala svota za rad, i da županijske samouprave mogu s dobrim rezultatima radit samo tamo gdje još dobiju potporu od date županije. Smatra da je već vlak otišao pošto je već zakon prihvaćen. U odgovor će se napisati gore napisani sadržaj i mišljenje koje je bilo dostavljeno nadležnima za vrijeme usuglašavanja.  

9) Projekt za izgradnju novog đačkog doma u Santovu
Referent: Joso Šibalin

Mišo Hepp predsjednik: Ustanovu moramo prilagoditi današnjim uvjetima. Ima više djece nego za koliko ima smještaja, a vjerojatno bi bilo i više đaka da imamo odgovarajuće uvjete. Sadašnja zgrada već koči unapređivanje, koči broj učenika. Izvođena je dokumentacija izgradnje đačkog doma Santovačke škole, imamo i građevinsku dozvolu. Napisan je već natječaj na kojem će predviđeno dobiti škola 200 Mft. Zakonski je garantirano da će 60 Mft dobiti škola od države iduće godine, a još 60 Mft. za godinu dana. Ostalo će dobit od vlade RH. Ukupno će koštati izgradnja đačkog doma 349 Mft. Zbog natječaja moramo imati svoj udio tj. 149 Mft. Moli Skupštinu da se da potpora za izgradnju đačkog doma Santovačke škole. Treba dati garantno pismo u iznosu od 149 Mft. Moli da se ovlasti predsjednik da potpiše garantno pismo u iznosu od 149 Mft. Kad je Pečuška škola obnovila zgradu i onda je trebalo napisati jedno garantno pismo za svoj udio. HDS neće morat isplatiti tu svotu, ali kao svoj udio Santovačka škola mora priložiti uz natječaj garanciju.    
Stavlja na glasovanje prihvaćanje prijedloga.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici jednoglasno sa 31 za, 0 protiv, 0 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 151/6/2007. ( 15. prosinca)    
Skupština prihvaća da se ovlasti predsjednik da potpiše garantno pismo u iznosu od 149 Mft. za natječaj za izgradnju đačkog doma Santovačke škole.
Odgovoran: Mišo Hepp
Rok: 30. siječnja 2008.

10) Izvješće o radu Radne grupe za medije
Referentica: Milica Klaić Tarađija

Milica Klaić Tarađija zastupnica: U jesen 2007. formirane su tri grupe, među njima i ova koja raspravlja o javnim medijima manjina u Mađarskoj. Članovi su joj predstavnici manjinskih samouprava rad koordinira Glavni odjel za nacionalne i etničke manjine. Radna grupa za medije imala je mjesečno sjednice. Teme su bile: financiranje manjinskog tiska, promijenjena struktura na Mađarskom radiju, nacionalna strategija mađarske Vlade za državni radio i tv, rad na televiziji, ugovor o suradnji između televizije i državnih manjinskih samouprava. Detaljne informacije o radu možete pročitati na web-stranici: www.nek.gov.hu pod imenom „Kisebbségpolitikai munkacsoport”. Na zadnjoj sjednici donesena je odluka da rad treba nastaviti kako bi se vidjelo na koji su način prihvaćene preporuke i savjeti, prijedlozi, odnosno da se o nastaloj problematici može govoriti u samom startu a ne kad je već prošao vlak. Vjerojatno će biti održana i zajednička sjednica radne grupe za financiranje i za medije, jer se ispostavilo da na svim poljima javnih glasila za manjina nedostaje novac. Tako se zatražilo da se budžet za novine poveća za 30 posto, a i radio je obećao kako će u veljači 2008. kada se zaključi godina funkcioniranja programa MR4, dati uvid u financijsku pozadinu funkcioniranja.
    
11) Prijedlog Odbora za financije, gospodarstvo i nadzor o premiji predsjednika.
Referent: Šandor Petković    

Šandor Petković, zastupnik: Odbor za gospodarstvo, financije i nadzor predlaže da se predsjedniku dodijeli premija u iznosu od 1.400.000,- forinti. Hrvatska državna samouprava u proračunu ima izvora za isplatu.
Đuso Dudaš, zamjenik predsjednika: Pošto se radi o predsjedniku, preuzima riječ i pita nazočne imaju li pitanja u svezi sa prijedlogom.
Stavlja na glasovanje prihvaćanje odluke o dodjeli premije za predsjednika.
Ustanovio je da su nazočni zastupnici 29 za, 0 protiv, 2 suzdržanim prihvatili sljedeću odluku:

    Odluka br.: 152/6/2007. ( 15. prosinca)    
    Skupština donosi odluku da se predsjedniku Hrvatske državne     samouprave za rad tijekom godine isplati premija u iznosu od 1.400.000,-     Ft.

Mišo Hepp predsjednik: Pita nazočne imaju li pitanja, prijedloga. Nije bilo pitanja, zahvaljuje nazočnima i zatvara sjednicu.

Budimpešta, 15. prosinca 2007.





                   Gábor Győrvári                    Mišo Hepp                ovjerovitelj                        predsjednik