Közgyűlések dokumentumai
2011. július 01. péntek, 13:21

AZ ORSZÁGOS HORVÁT ÖNKORMÁNYZAT
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

50/3/2007. (IV. 21.) Közgyűlési határozat
Az Országos Horvát Önkormányzat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. Törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 37 § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján szervezetének és működésének részletes szabályait (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg:

I. fejezet

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat elnevezése:     Országos Horvát Önkormányzat
                        horvátul:       Hrvatska državna samouprava

Az önkormányzat székhelye:      1089 Budapest, Bíró Lajos u. 24.

Az önkormányzat pecsétje:      Négyszögletes, 23 x 29 mm, benne:

                    Országos Horvát Önkormányzat
                    Hrvatska državna samouprava

Az önkormányzat jogi személy.

Az önkormányzati feladat – és hatáskörök az önkormányzat testületét illetik meg.  


II. fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

Az önkormányzat feladat- és hatáskörét a közgyűlés gyakorolja.

A közgyűlés tagjainak száma 39 fő.
A közgyűlés tagjainak névsorát és lakcímét az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza.

A közgyűlés egyes feladat- és hatásköröket az elnökre, a bizottságokra illetve társulásaira átruházhat. Az átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:
a)      szervezeti és működési szabályzatának megalkotása, felülvizsgálata, ezen belül elnevezésének, székhelyének, szervezetének és működésének meghatározása,
költségvetésének meghatározása és a zárszámadás elfogadása,
döntés az önkormányzati törzsvagyon köréről, tulajdonost megillető jogosultságról,
az önkormányzat jelképeinek, országos ünnepeinek meghatározása,
az önkormányzati vagyon elidegenítésével, megterhelésével kapcsolatos döntés,
intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről szóló döntés,
a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány Kuratórium horvát tagjának megválasztása,
a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötése,
önkormányzati társulás létrehozásáról, vagy ahhoz való csatlakozásról szóló döntés,
érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozás, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötése,
kitüntetés, illetve ezek odaítélésére vonatkozó döntés
a rendelkezésre álló írott sajtó, rádió és televízió csatorna felhasználásának elveiről, módjáról, illetve a műsoridő felhasználásának elveiről szóló döntés,
gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről szóló döntés,
az önkormányzat elnökének, elnökhelyetteseinek megválasztása,
bizottságok létrehozása,
ülnökök megválasztása,
vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,
olyan ügyben való döntés, amely a törvény szerint át nem ruházható hatáskörbe tartozik.


III. fejezet

A közgyűlés szervei

A közgyûlés szervei:
elnök,
elnökhelyettesek,
bizottságok,
a hivatal.

IV. fejezet

A közgyűlés működése

A közgyűlés feladatai ellátását éves munkaterv alapján végzi, amelyet az elnök a tárgy évet megelőző december 31-éig elfogadásra a közgyűlés elé terjeszt. A munkaterv előkészítésével ideiglenes bizottság is megbízható.

A munkaterv tartalmazza:
a./ a tárgyidőszak fő feladatait
b./ üléstervet, mely magába foglalja
     - a testületi ülések időszaki megoszlását
     - tárgyalásra tervezett napirendi pontokat
     - az előterjesztőket
     - egyéb megállapításokat.

A munkatervhez október 31-éig írásbeli javaslatot tehetnek a képviselők, a bizottságok, a hivatalvezető, az önkormányzat általa alapított, fenntartott intézményeinek, szervezeteinek vezetői, valamint a Magyarországon bejegyzett horvát egyesületek.     

Az elfogadott munkaterv egy példányát meg kell küldeni a közgyűlés tagjainak.
A közgyűlés a feladatok – hatáskörök gyakorlása érdekében alakuló ülést, rendes ülést és
      rendkívüli ülést tart. Az ülések előkészítését a hivatal végzi.

A közgyűlés ülései nyilvánosak.

Zárt ülés tartása a Nek. tv. 30/E.§. (3)-(4) bekezdésében foglaltakra tekintettel bármelyik képviselő javaslatára elrendelhető. Zárt ülés tartásáról a közgyűlés vita nélkül dönt. Zárt ülésen a képviselők, a hivatalvezető, a jegyzőkönyvvezető és a tárgyban érintettek vehetnek részt.

A közgyűlés alakuló ülése

Az alakuló ülést – az elnök megválasztásáig – a legidősebb önkormányzati képviselő, mint korelnök vezeti. Akadályoztatása vagy a tisztség nem vállalása esetén a sorban következő legidősebb képviselő látja el az ülés vezetői (a továbbiakban: korelnök) feladatokat.

Az alakuló ülés napirendjébe fel kell venni:
-    mandátum vizsgáló bizottság megválasztása,
-    jelentés a mandátumvizsgálat eredményéről,
-    elnök megválasztása, juttatásainak meghatározása,
-    elnökhelyettesek megválasztása, juttatásainak meghatározása,
-    gazdasági, pénzügyi és ellenőrző bizottság megválasztása.

A mandátum vizsgáló bizottság tagjaira a korelnök tesz javaslatot és a közgyűlés vita nélkül, nyílt szavazással határoz a megválasztásukról.

Az alakuló ülésen történő választásokkal kapcsolatban a mandátumvizsgáló bizottság jár el szavazatszedő és számláló bizottságként. Amennyiben a bizottság valamely tagja a választási eljárás során összeférhetetlenségbe kerül megbízatásával, úgy helyére új tagot kell választani.

A közgyűlés rendes ülése

A közgyűlés évente ütemezetten négy ülést tart.  

A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett helyét, tervezett időpontját, a tervezett megtárgyalandó témaköröket, előadókat.

Rendkívüli ülés

Rendkívüli ülést kell tartani legalább 14 képviselő (tagok több mint 1/3-a), illetve a közgyűlés bármelyik bizottságának írásos indítványára. Az indítványnak tartalmaznia kell a rendkívüli ülés összehívásának indokát és az ülés javasolt napirendi pontjait. A bizottság írásos indítványát határozatba kell foglalni.

Az indítványt az elnöknek kell benyújtani.

Az ülését az elnök az indítvány benyújtását követő 8 napon belül köteles összehívni. A meghívóhoz csatolni kell a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány másolatát.

Rendkívüli ülés hívható össze, amennyiben önkormányzati ügy elbírálása ezt igényli.

Az ülések összehívása

a) A közgyűlés üléseit az elnök írásbeli meghívóval, lehetőség szerint munkaszüneti napra hívja össze.
    b) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Magyarországi Horvátok Szövetsége mindenkori     elnökét és a megyei horvát képviselőtestületek elnökeit.

A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat az előadó megjelölésével. A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket.

A testületi anyagot a meghívottak részére – a rendkívüli ülés kivételével - az ülés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal fel kell adni. A közgyűlés időpontját és helyét a közgyűlés elnöke a Hrvatski glasnik-ban, valamint a Budapest, Bíró Lajos u. 24. alatt lévő önkormányzati hirdetőtábláján (a továbbiakban: hirdetőtábla) és az internetes honlapon közzé teszi.

A tanácskozási rendje

Az elnök vezeti az ülést és tartja be a rendet. A megnyitás után feladata a jelenlevők számbavétele, a határozatképesség megállapítása.

Az ülés akkor határozatképes, ha azon a képviselők több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést változatlan napirenddel 15 napon belül újra össze kell hívni.

A levezető javaslatára a közgyűlés képviselők közül jegyzőkönyv hitelesítőt jelöl ki vita nélkül.

Az ülés kötelező napirendi pontjai:
a)   az elnök beszámolója a két közgyűlés közötti munkájáról,
b) a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló,
c) beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

Az elnök ismerteti a kiküldött napirendi javaslatot. Az ülést megelőzően a közgyűlés bármely tagja írásban további napirendi javaslatot juttathat el az elnökhöz, amelyet az elnök köteles a közgyűlés elé terjeszteni. A napirendi pont felvételére javaslatot tévő képviselő a napirend megállapítását megelőzően két percben indokolhatja javaslatát. Az ülésen további szóbeli módosító, vagy kiegészítő javaslat csak sürgős és indokolt esetben tehető. A pótlólagos javaslatok napirendre vételéről a közgyűlés külön-külön dönt. Az így kialakult napirendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt.

Az elnök az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit. A napirend előadójának a Közgyűlés tagjai és az ülésre tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre vita előtt választ kell adni. Az írásbeli előterjesztést az előadó is megindokolhatja, vagy kiegészítheti, ha az anyag leadása és az ülés időpontja között bekövetkezett változások ezt szükségessé teszik.

A vitában a szót az elnök adja meg és ő határozza meg a hozzászólások rendjét, amennyiben az elnök az engedélyt megtagadja a képviselő, vagy tanácskozási joggal meghívott személy a Közgyűléstől kérheti a felszólalás engedélyezését, amelyről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel döntenek.

A vita vagy hozzászólások időtartamának korlátozására bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

A hozzászólások befejezése után az elnök a vitát lezárja, majd az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként szavazásra bocsátja. Előbb a módosító és kiegészítő javaslatokról, az elhangzás fordított sorrendjében, majd az eredeti javaslatról kell dönteni.

A személyekre vonatkozó szavazást minden esetben külön-külön személyenként kell megejteni, több személy esetén ABC –s sorrendben.

A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A megválasztott képviselők több mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a Nek. tv. 30/H§ (3) bekezdésében meghatározott ügyekben.

A Közgyűlés döntéseit, amennyiben az SZMSZ másként nem rendelkezik nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazásnál az elnök először a javaslattal egyetértőket, másodszor a javaslat ellenzőit, majd a tartózkodókat kéri fel szavazásra. A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók, a tartózkodók és a nem szavazók számát.

Bármelyik képviselő indítványára titkos illetve név szerinti szavazás tarható, melyről a közgyűlés vita nélkül dönt. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére.

Egyik határozati javaslat sem kapta meg a szükséges szavazatot, ugyanazon a Közgyűlésen a vitát újból meg kell nyitni és legfeljebb egy alkalommal a szavazást meg kell ismételni, ha ekkor sem születik döntés, a következő ülésen újra napirendre kell tűzni.

A Közgyűlés döntései

A közgyűlés döntése: közgyűlési határozat.

 A határozatot naptári évenként sorszámmal és a döntés dátumával kell megjelölni.
A több feladatot tartalmazó határozatot alpontokban szedve kell rögzíteni. Az alpontokat arab számmal kell jelölni. Minden egyes alpontot a felelős és a határidő megjelölésével kell ellátni. A határozat végén a beszámolási határidőt is fel kell tüntetni.

Az önkormányzat költségvetéséről, beszámolójáról, SZMSZ-ről szóló határozatot a Magyar Közlönyben és az internetes honlapon közzé kell tenni.

A határozatokat a hivatal a Határozatok Tárában tartja nyilván, amely tartalmazza:
- a határozat számát,
- a rendelkezést,
- az elintézési határidőt,
- a felelőst,
- az elintézés módját.

Jegyzőkönyv

A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvvezető közreműködésével magyar és horvát nyelven jegyzőkönyv készül három-három példányban.

A jegyzőkönyv eredeti példányához csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos dokumentációt,
c) a jelenléti ívet,
d) a mellékletként megfogalmazott határozatokat, dokumentumokat.

A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik.

A jegyzőkönyvet az elnök és a közgyűlés által kijelölt jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

A jegyzőkönyv az önkormányzat hivatalában megtekinthető, kivéve a zárt ülések jegyzőkönyveit, amelyeket elkülönítetten kell kezelni és csak az önkormányzati képviselők, valamint az érintettek tekinthetnek bele.

V. fejezet

A képviselők jogai és kötelességei, juttatásai

A képviselők jogait és kötelességeit a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat határozzák meg.

A képviselőnek joga van:
a) részt venni a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) az elnöktől, az elnökhelyettestől, a bizottságok elnökeitől, az intézmények, szervezetek vezetőitől felvilágosítást kérni, amelyre 15 napon belül érdemi választ kell adni,
c) betekinteni az önkormányzat irataiba,
d) az elnök megbízása alapján képviselni a közgyűlést,
e) a közgyűlés hivatalától a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli jellegű segítséget megkapni.

A képviselő kötelessége:
a) a közgyűlés munkájában tevékenyen részt venni,
b) javaslataival a közgyűlés munkáját segíteni,
c) a közgyűlés döntéshozatali tevékenységében részt venni,
d) ellátni azokat a feladatokat, amelyekkel jelen szabályzat, valamint a közgyűlés megbízza,
e) bejelenteni az elnöknek vagy az elnökhelyettesnek, ha a közgyűlésen való részvételben akadályoztatva van. A képviselő az ülésről igazoltan vagy igazolatlanul lehet távol. Igazoltan van távol, ha - el nem hárítható - akadályoztatását az elnöknek, vagy az elnökhelyettesnek legkésőbb az ülést megelőző napon délelőtt 1200 óráig írásban bejelenti. El nem hárítható akadályoztatás különösen:
- igazolt, vagy megalapozott egészségügyi ok, illetve betegség,
- tényleges külföldi tartózkodás,
- más - igazolható - halaszthatatlan közfeladat ellátása, vagy
- egyéb - méltányosságot érdemlő - igazolt, vagy igazolható ok: családi esemény (hozzátartozó halála, házasságkötése, keresztelője, ... stb.), munkahelyi kötelezettség.
 f) előírt vagyonnyilatkozat megtétele.

A képviselő tiszteletdíja

A közgyűlés a képviselő, a bizottság elnöke, tagja részére – megválasztásának időpontjától megbízatása megszűnéséig – tiszteletdíjat állapít meg. Az elnök és az elnökhelyettesek képviselőként tiszteletdíjat nem kaphatnak.

A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) 10.000,- Ft. Amennyiben a képviselő bizottságnak tagja, tiszteletdíja az alapdíjon felül 5.000,- Ft-tal növekszik. A bizottság elnökének tiszteletdíja az alapdíjon felül 9.500,- Ft-tal növekszik.

A közgyűlés a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját csökkenti. A képviselő kötelezettségszegésnek minősül, amennyiben az ülésekről igazolatlanul van távol. Az igazoltan, illetőleg igazolatlanul távollevő képviselők névjegyzékét - az ülésvezető előterjesztése alapján - a közgyűlés vita nélkül állapítja meg.

Igazolatlan távollét esetén, az 56.e pont szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a tiszteletdíjat 25%-kal kell csökkenteni:
- 6 hónapra, amennyiben 2-szer nem tesz eleget egy naptári éven belül,
- 12 hónapra, amennyiben 4-szer nem tesz eleget egy naptári éven belül
Az igazolatlan távollétről a nyilvántartást a hivatal vezeti, a tiszteletdíj megvonásáról az elnök intézkedik.

A képviselő költségeinek megtérítése

A képviselőt munkájával összefüggésben felmerült költségei (utazási költség, papír-, írószer-, hivatalos reprezentáció felmerülő költsége, utazással kapcsolatos egyéb költségek, gépkocsi használat) megtérítésére jogosult.

Költségként csak az elismerhető és az előírt bizonylatokkal alátámasztott kiadások, az elnök által igazoltan számolhatók el.

Az utazási költség elszámolása
a) tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a menetjegy, vagy a mentjegy alapján - az Országos Horvát Önkormányzat nevére - kiállított számla ellenében,
b) gépkocsi használat esetén, az APEH által negyedévenként hivatalosan közzétett – a gépkocsira előírt üzemanyag-fajta szerinti – adómentesen elszámolható üzemanyagár, fogyasztási norma és amortizációs költség alapján kiállított kiküldetési rendelvény, valamint gépkocsi útnyilvántartás alapján történik;

A felmerült egyéb költségek az Országos Horvát Önkormányzat nevére kiállított számlák ellenében számolhatók el.

VI. fejezet

A közgyűlés bizottságai

A közgyűlés bizottsági szervezete

A közgyűlés egyes átruházott hatáskörök gyakorlására, döntéseinek előkészítésére, azok végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

A bizottságok létszáma 3 - 5 fő.

A közgyűlés 5 állandó bizottságot választ.

 a) Gazdasági, Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság, tagjainak száma 3 fő.
b) A bizottság feladata az önkormányzatnál és intézményeinél:
- az éves költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése,
- a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése,
- a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata,
- a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata,
- a megállapítások haladéktalanul közgyűlés elé terjesztése,
- szükség esetén intézkedés az Állami Számvevőszék felé,
- a Nek. tv. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése és eljárás lefolytatása,

 a) Oktatási és Nevelési Bizottság, tagjainak száma 5 fő.
b) A bizottság feladata és hatásköre:

 a) Kulturális-, Vallásügyi Bizottság, tagjainak száma 5 fő.
b) A bizottság feladata és hatásköre:

 a) Ifjúsági- és Sportbizottság, tagjainak száma 5 fő.
b) A bizottság feladata és hatásköre:

 a) Jogi Bizottság, tagjainak száma 3 fő.
b) A bizottság feladata és hatásköre:

a) A bizottságok tagjait a közgyűlés saját tagjaiból választja meg.
      b) A bizottság munkájának segítésére szakértőket kérhet fel.

Minden képviselő legfeljebb egy bizottságnak lehet a tagja.

A bizottságok megválasztása

A bizottságok tagjainak megválasztása:
Bizottsági tagra bármely képviselő javaslatot tehet. A jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a jelölést. Jelölt az lesz, akit a jelenlévő képviselők legalább 15 %-a nyílt szavazással támogat. A jelöltek ABC-sorrendben kerülnek a listára.
A jelölést le kell zárni amikor egyik képviselő sem jelzi már jelölési szándékát.
A jelölés lezárását követően a közgyűlés a bizottság tagjainak személyéről titkos szavazással dönt.
A szavazólapon a képviselő érvényesen legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, ahány tagja a bizottságnak lehet.
Bizottsági tag az a jelölt lesz, aki legalább 20 szavazatot (minősített többség) kapott.
Több minősített többségi szavazat esetén a bizottsági tagok számának megfelelő legtöbb szavazatot kapott jelöltek lesznek a bizottság tagjai.

Érvényesen szavazni csak a közgyűlés által kibocsátott és az OHÖ pecsétjével ellátott szavazólapon, a jelölt neve mellett elhelyezett két egymást metsző vonallal lehet.

A közgyűlés esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságokat hozhat létre, amelynek működésére, az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

A bizottság tagjának visszahívása kezdeményezhető
a) az érintett bizottsági tagok felének, vagy
b) a közgyűlési tagok 1/3-ának egybehangzó írásbeli indítványára.


Az indítványt az elnökhöz kell benyújtani, aki azt a soron következő rendes közgyűlésen köteles előterjeszteni. A visszahívásról a közgyűlés minősített többséggel határoz és visszahívás esetén új tagot választ.

A bizottsági tagsági hely megüresedése esetén az új tagot a soron következő ülésen, de legalább a megüresedéstől számított 60 napon belül meg kell választani.
A közgyűlés bizottságainak működése

A bizottságok működési szabályaira a közgyűlésre vonatkozó működési szabályokat kell alkalmazni.

A bizottság a bizottsági elnök visszahívásáról minősített többséggel dönt.

A bizottság a visszahívást követően új bizottsági elnököt választ.

VII. fejezet

Az elnök

Az elnököt tagjai sorából titkos szavazással a közgyűlés választja. A közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet az elnökjelölt személyére vonatkozóan.

A jelölt nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e a jelölést, valamint arról, hogy megválasztása esetén főállásban vagy tiszteletdíjasként kívánja-e betölteni az elnöki posztot.

Elnökjelölt az a képviselő lesz, akit a jelenlévő képviselők legalább 25 %-a nyílt szavazással támogat. A jelölést le kell zárni miután az ülés vezetőjének felhívására több ajánlás nem érkezik.

A szavazólapra: a jelölt neve, valamint a „főállású” vagy a „tiszteletdíjas” megjelölés kerül.
Érvényesen szavazni csak a közgyűlés által kibocsátott, és az Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon a jelölt neve mellett elhelyezett, két egymást metsző vonallal lehet.

A közgyûlés elnöke az elnökjelölt lesz, aki a megválasztott képviselõk többségének, legalább 20 fõnek (a továbbiakban: minõsített többség) szavazatát megkapta (eredményes választás).

Amennyiben egyik elnökjelölt sem kapta meg a minõsített többséget, a szavazást meg kell ismételni úgy, hogy a második körben a szavazólapra csak az elõzõ szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve szavazategyenlõség esetén a legtöbb azonos szavazatot kapott jelöltek nevei kerülhetnek fel.

A szavazást az eredményes választásig folytatni kell.

A tisztség megüresedése esetén, a soron következõ ülésen, de legkésõbb a betöltetlenség idõpontjától számított 60 napon belül új választást kell tartani.  

Az elnök fölött a munkáltatói jogokat a közgyûlés gyakorolja, megállapítja juttatásait:
- a köztisztviselői illetményalap tízszeresének megfelelő illetményre,
- választása esetén illetménye harminc százalékának megfelelő költségátalányra jogosult.

Az elnök hívja össze és vezeti a közgyűlést. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlés összehívására és vezetésére a korban legidősebb képviselő jogosult.

Az elnök feladata különösen:
a) a közgyűlés döntéseinek előkészítése,
b) a közgyűlés döntéseinek végrehajtása,
c) meghatározza az elnökhelyettesek feladatkörét és irányítja tevékenységüket,
d) javaslatot tesz a hivatalvezető személyére, és vele szemben gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat,
e) a hivatalvezető javaslatára előterjesztést nyújt be a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének meghatározására,
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
g) az önkormányzat működésével kapcsolatos képviselet, kapcsolattartás különböző szervezetekkel, személyekkel,
h) az önkormányzat két közgyűlés közötti tevékenységének irányítása,
i) a gazdálkodás szabályszerűségének biztosítása,
j) minden egyéb feladat, amelyet a jelen szabályzat tartalmaz, illetve amellyel a közgyűlés megbízza.

a) Az elnök munkájának segítésére Elnöki Tanácsadó Testületet (ETT) hozhat létre, amely legfeljebb 3 - 5 fős. Az ETT legalább félévente ülésezik, üléseit az elnök hívja össze. Tagjai - a megbeszélés tárgyától, illetve a szakterülettől függően – szakemberek, a horvátságot reprezentáló tudósok, művészek, nagy tekintélyű személyek, akik tudásukkal, tapasztalatukkal, kapcsolatrendszerükkel hatékony segítséget tudnak nyújtani az Országos Önkormányzat részére.
b) Az elnök egyes feladatok előkészítésére, segítésére szakembereket bízhat meg, illetve velük szerződést köthet.

VIII. fejezet

Az elnökhelyettes

A közgyűlés az elnök helyettesítésére munkájának segítésére, egyes önkormányzati feladatok ellátására, tagjai sorából, titkos szavazással kettő elnökhelyettest választ.

Az elnökhelyettesek megválasztására az elnökválasztás szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

Az elnökhelyettesek a köztisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő tiszteletdíjra, illetve választásuk esetén tiszteletdíjuk húsz százalékának megfelelő költségátalányra jogosultak, amelyet összegszerűen a közgyűlés határoz meg.

Az elnökhelyettesek az elnök irányításával és az általa meghatározott munkamegosztásban végzik tevékenységüket.

Az elnökhelyettes feladatai:
a) az elnök távolléte esetén ellátja az elnök teljes körű helyettesítését,
b) összehangolja a bizottságok munkáját, működésükhöz szakmai segítséget nyújt,
c) kapcsolatot tart a kisebbségi önkormányzatokkal, a horvát szervezetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal,
d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az elnök megbízza,
e) ellát minden egyéb olyan feladatot, amellyel jelen szabályzat, illetve a közgyűlés megbízza.
f) figyelemmel kíséri az önkormányzatok kisebbségi szervezetek, egyesületek közoktatási és közművelődési programjait és kezdeményezéseit,
g) vizsgálja a horvát kultúra helyzetét, fejlesztésére javaslatokat tesz az önkormányzatnak,
h) javaslatot tesz a kulturális és oktatási fejlesztésre vonatkozó koncepciók kidolgozására,
i) koordinálja a horvátországi ösztöndíjas képzéssel kapcsolatos feladatokat,
j) az elnök megbízása alapján eljár a horvátságot érintő egyedi megkeresésekben, panaszügyekben,
k) közreműködik a közművelődés szakembereinek képzésében, tovább-képzésében,
l) segítséget nyújt az anyanyelvi kiadványok megjelentetésével járó feladatok ellátásában,

Az elnökhelyettesek figyelemmel kísérik, szükség esetén összehangolják és felügyelik az önkormányzati feladatkör meghatározott részterületeit és az azzal összefüggésben felmerülő ügyeket az alábbiak szerint:
- a pénzügyi terület
- a kulturális- az ifjúsági és a sport élet
- az oktatás és nevelés,
- a jogi- és a vallásügyekkel kapcsolatos tevékenység működése.

Az elnökhelyettesek e tevékenységükről évente a közgyűlésnek beszámolnak.

IX. fejezet

A Közgyűlés Hivatala, a hivatalvezető

A közgyűlés az önkormányzat határozatainak előkészítése és azok végrehajtása, valamint gazdálkodási feladatainak ellátása érdekében, az SZMSZ 3. számú mellékletében meghatározott alapító okiratban hivatalt hoz létre.

A hivatal ellátja a testületi szervekhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, az önkormányzati képviselők munkájának segítését, a vezetést segítő törzskari funkciókat, valamint belső munkaszervezési és igazgatási tevékenységeket.

A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelynek szervezetét, valamint részletes működésének szabályait az SZMSZ 4. számú melléklete tartalmazza.

A hivatalt az elnök javaslatára a közgyűlés által határozatlan időre kinevezett hivatalvezető vezeti.

Hivatal vezetőjének az nevezhető ki, aki rendelkezik igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, valamint közigazgatási szakvizsgával.

X. fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása, vagyona,
költségvetése

Az önkormányzat a központi költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó – a Nek. tv-ben meghatározott eltérés szerinti – szabályok szerint gazdálkodik.

A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a hivatal látja el. A gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, a szabályszerűségéért az elnök felel.

Az önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:
a) állam költségvetési hozzájárulása,
b) saját bevételek,
c) a támogatások,
d) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások,
e) vagyonának hozadéka,
f) az adományok,
     h) mindaz az ingó és ingatlan vagyon, amelyet az állam, a jogi személyek, egyéb szervezetek és természetes személyek bármilyen jogcímen tulajdonába adtak.

Az önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, amelyet forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes megosztásban az SZMSZ 5. számú melléklete szerint határoz meg a közgyűlés.

A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

A költségvetés és a zárszámadás tervezetének határidőben való benyújtásáért az elnök felelős. Az éves költségvetésről és zárszámadásról szóló előterjesztés, valamint a határozat-tervezet csak a közgyűlés bizottságinak előzetes állásfoglalásával terjeszthető a közgyűlés elé.

Az önkormányzat költségvetését és zárszámadását, valamint módosításait a közgyűlés határozatban állapítja meg, amelyet a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Az önkormányzat saját és intézményei pénzügyi ellenőrzését jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján látja el.

Az önkormányzatnak és intézményeinek adatait összevontan tartalmazó, éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány- és eredmény kimutatását az önkormányzat a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzé teszi.

A könyvvizsgálói feladatok ellátására a közgyűlés által kiválasztott könyvvizsgálóval vagy arra jogosult szervezettel kell a szerződést megkötni.

XI. fejezet

Az önkormányzat ÁLTAL MŰKÖDTETETT INTÉZMÉNYEK

Az önkormányzat által, illetve az önkormányzat közreműködésével alapított, működtetett, fenntartásra átvett országos önkormányzati közoktatási intézmény, országos önkormányzati kulturális, muzeális és egyéb országos vagy regionális (több megyére kiterjedő) hatáskörű intézmény, az országos önkormányzat által alapított jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, az országos önkormányzat által alapított vagy közreműködésével létrehozott és fenntartott műsorszolgáltató, illetve sajtótermék (továbbiakban: intézmények) vezetőinek a kinevezésére nyilvános pályázat útján kerül sor.

Pályázat útján, határozott időre kell kinevezni különösen:
a) a hercegszántói Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon igazgatóját,
b) a Hrvatski Glasnik hetilap főszerkesztőjét,
c) a Magyarországi Horvátok Tudományos Intézetének vezetőjét,
d) a Croatica Kht. ügyvezetőjét
e) a „Zavičaj” d.o.o. Kulturális, Oktatási és Szabadidő Központjának vezetőjét;  

Az egyes pályázatokat az egyes intézményekre vonatkozó ágazati jogszabályok figyelembevételével az országos önkormányzat közgyűlése írja ki. A pályázatok tartalmát - a hatályos jogszabályokkal összhangban - az egyes intézmények sajátosságainak figyelembevételével határozza meg.

XII. fejezet

Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége

Az Országos Horvát Önkormányzat alapfeladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozási tevékenységet folytathat oly módon, hogy a vállalkozásban való felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

Tevékenységei a TEÁOR szerint:

55.10.03  Szállodai szolgáltatás
    55.21.03  Ifjúsági turistaszállás-szolgáltatás
    55.22.03  Kempingszolgáltatás
    55.23.03  Egyéb szálláshely szolgáltatás
    55.30.03  Étkezőhelyi vendéglátás
    55.40.03  Bárok, hasonló vendéglátás
    80.10.03  Alapfokú oktatás
    80.21.03  Általános középfokú oktatás
    80.22.03  Szakmai középfokú oktatás
    80.42.03  Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

XIII. fejezet

VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A főállásban betöltött vezetői tisztség megszűnése

A választott tisztséget főállásban betöltő elnök, valamint elnökhelyettes tisztségének megszűnésére az 1994. évi LXIV. tv. 2. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint a (3) bekezdés a) pontjának teljesülése esetén, az (5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi eltéréssel:
a) az elnök, elnökhelyettes tisztsége megszűnik az új (más személy) elnök, elnökhelyettes megválasztásával.
b) az elnök, elnökhelyettes foglalkoztatási jogviszonya megszűnik tisztsége megszűnésével.
c) az elnököt, elnökhelyettest, ha e tisztséget legalább 2 évig betöltötte és megbízatása a fentiek alapján szűnt meg - akkor is ha a választáson nem volt elnökjelölt, illetve elnökhelyettes jelölt - végkielégítésként 3 havi illetményének megfelelő juttatás illeti meg, továbbá részére az új közgyűlés további 3 havi illetményének megfelelő juttatást adhat.
d) az elnököt, elnökhelyettest, ha e tisztséget több választási perióduson keresztül, folytatólagosan tölti be, minden kitöltött 4 éves periódus után - az a) pont teljesülése esetén - további 1 havi illetményének megfelelő juttatás illeti meg.

124. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó választási megbízás, kinevezés feltétele a horvát nyelv anyanyelvi     szintű ismerete.

Hatályba lépés

a) Az SZMSZ a kihirdetés napján lép hatályba azzal, hogy az SZMSZ 3-5. számú mellékleteit a hatálybalépés napjától számított 6 hónapon belül kell megalkotni.
       b) A közgyűlés a 69-72. pontokban foglalt bizottsági feladat és hatáskörök hatálybalépéstől számított     3 hónapon belül határozza meg.

Jelen szabályzatot az elfogadást követően az önkormányzat internetes honlapján, valamint a Magyar Közlönyben 45 napon belül közzé kell tenni.
                              



                                Hepp Mihály s.k
                                      Elnök

Záradék:

Az SZMSZ-t a közgyűlés 2007. április 21. napján megtartott ülésén fogadta el, az internetes honlapon 2007. június 13. napján jelent meg, a Magyar Közlönyben 2007. …….. napján kihirdetésre került.

                     


                                Hepp Mihály s.k
                                      Elnök